Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

január 18-án a Lánchíd és az Erzsébet-híd felrobbantása szakította meg az utolsó kapcsolatot az ostromlott város két partja között. Amíg a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak a nagy vasútépítések korszaka volt, Vasúti a húszas harmincas évekre inkább a vasúttervezgetések jellemzőek. Megvalósulásukat koránt- közlekedés sem csak az anyagiak hiánya akadályozta. Az elgondolások számos vonatkozásban inkább feltételezett, mint tényleges igények kielégítését célozták, és nem számoltak a légi közlekedés, a személygépkocsi-forgalom fejlődése nyomán a távolsági utasforgalom módosulásával sem. A ceglédi vonal útátjáróinak megszüntetésével foglalkozott j)éldául a MÁV 1928-ban közreadott tanulmánya. Ebben kimutatták, hogy a ceglédi vonal forgalmának Kőbánya-Hizlalón és Kőbánya-Felsőn, tehát meglevő vonalakon keresztül a körvasútra terelése a mintegy 8 km-es útvonal-meghosszabbodás miatt nem lehetséges. Pieri — Aggházy — Lőrinczy (1937) és Ruzitska (1939) tanulmányainak jellemzője, hogy a távolsági személyforgalom fejpályaudvarait átmenővé kívánják alakítani, és ezért a Déli pályaudvar és a Nyugati pályaudvar között földalatti vasúti összeköttetést terveznek. (Reitter Ferenc ugyanezt a kapcsolatot 1862-ben felszínen, Duna-híddal javasolta !) A tervek sorát egy hivatalos elgondolás zárja le: az 1943. évi Akay-féle terv, amely Budapest térségében a vasúti személy- és teherforgalom teljes elkülönítésére törekszik. Négy új rendezőpályaudvar létesítését javasolja (Irinyi-pusztán, Rákoson, Vecsés és Gyál között, valamint Érden), és ezek összekötésére a város keleti és déli területein átvezető új vasútvonalat terveztek. E nagyszabású tervekkel szemben lássuk: mi valósult meg Budapest vasúti hálózatában a két világháború között ? Az átmenő teherforgalom meggyorsítására 1928-ban Kőbánya— Kispest állomás és a KőbányaFelső— Ferencvárosi vonal között kettősvágányú összeköttetés épült, amely a Kőér, Száva, Bihari és Fertő utcákat felüljáróval keresztezi. A szobi és ceglédi vonalak bevezetését 1929—1930-ban az Állatkert mögött egymástól elválasztották, így mind a két vonal egymástól függetlenítve vezet a Nyugati pályaudvarra. 1931-ben létesült az újonnan megnyílt Csepeli Nemzeti és Szabadkikötőbe vezető vasútvonal. Jelentős esemény a budapest —győr—hegyeshalmi vonal 1934. évi villamosítása; ezt megelőzően korszerűsítették a Kelenföld —Budaörs közötti vonalrészt. 95. A csepeli Szabadkikötő építési munkálatai a 20-as évek közepén