Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

88. Vágó József javaslata a Tabán beépítésére, 1936 Vérmező A Vérmező a második világháborúig katonai gyakorlótér volt. Fasoros lovaglóút vette körül; egyébként teljesen fásítatlan területe a környező utaknál mélyebben feküdt. A Vérmezőre néző Krisztina körúti Karátsonyi-palotát, Budapest egyik legjellegzetesebb romantikus műemlékét a második világháború alatt bontották le, hogy helyébe német birodalmi iskolát építsenek. Az alapfalak el is készültek. A Déli vasút elavult oldalfekvésű pályaudvarának kifutó vágányai támfalakkal körülvéve érték el az Endresz György tér (ma Magyar Jakobinusok tere) sarkát. Az ezt környező hatemeletes épületek ugyancsak a két világháború között épültek. A háborús pusztulás, mint a Vár környékét általában, a Krisztinavárost sem kímélte. Különösen az Alagút nyugati torkolatának környékét érték súlyos károk. A felszabadulás utáni hónapok egyik kísérteties látványa volt a Krisztina térrel szemben az Attila utcai romos házsor, az egyik épület felső emeletébe fúródott repülőgéppel. A Gellérthegytől délre eső — a Duna, a bécsi vasútvonal és Budaörsi út által határolt — város- Lágymányos rész a két világháború között az Ujlipótváros mellett Budapest másik nagy bérházépítési területe volt. A Gellért tér környéke és a mai Bartók Béla út eleje az első világháború küszöbén épült be. A Gellért Szálló befejezése már a háború idejére esett. A Műegyetem, a Budafoki út és a bécsi vasútvonal közötti terület — a Boráros téri híd építéséig — teljesen rendezetlen volt. A Duna-parti töltés mögött zsombékos tó terült el: a Duna-szabályozás előtti folyómeder maradványa. A mai Bartók Béla út feletti gellérthegyi villanegyed kialakulása már az első világháború előtt megkezdődött, de a Villányi út környéke és a tőle délre eső részek rendezetlenek és csaknem beépítetlenek voltak. A két világháború között a Lágymányos beépítése egyházi intézmények: a cisztercita gimnázium és templom, valamint a Szent Margit rendház és gimnázium idetelepítésével kezdődött. A második világháborút megelőzően sor került a Gellérthegy déli lejtőjének rendezésére és parkosítására; a gellérthegyi barlang tövében kolostort építettek. A bérházépítésnek az adómentességi rendelkezések adtak lendületet, amelyek a város főútvonalain emelt épületek számára maximális adómentességet biztosítottak. Az építkezés az első világháború előtti szabályozási terv alapján folyt, a mai Bartók Béla út és a Műegyetem körüli tömbök egy része körülépített udvarokkal, zsúfoltan épült be. Csupán a harmincas évek végén