Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

82. A Szent István park új házsora a 30-as évek végén nyitotta, elsősorban a szigeten levő létesítmények bérbe adásából és a szigeti belépőjegyekből befolyt jövedelemből. A két világháború közötti időben a Margitsziget arculata jelentős mértékben változott. 1930-ban megépült a fedett uszoda (ma Nemzeti Sportuszoda), a főváros egyik első modern középülete. A Nagyszállót 1933-ban átépítették és kibővítették. 1935-ben rendezték a hőforrás környékét, sziklakert létesítésével, a marosvásárhelyi Bodor-féle „zenélőkút" másának felállításával. A Margit-híd lejárójától a sziget belsejébe vezető fedett sétány elkorhadt faépületét 1936ban bontották el. 1937-ben készült el a Palatínus strandfürdő bővítése új öltözőépülettel és fürdőmedencével. 1938-ban létesült a régi víztorony épülete mellett a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A sziget mindkét oldalán a Duna-partok mellé klubházak települtek. A szigeten számos étterem, cukrászda, kisebb szálloda, mulató működött. Különösen a felső sziget, az Ybl tervezte régi fürdőépülettől északra volt túlzsúfolt. 1923—1937 között bemutatásra alkalmas állapotba hozták a XII. századbeli kolostor és kápolna romjait, t i Az ostrom nagy kárt tett a sziget építményeiben és növényállományában egyaránt. Elpusztultak az északi részek éttermei és mulatói, a pesti oldalon felsorakozó evezős klubházak és az alsó 83. Az 1930-ban megnyitott margitszigeti Sportuszoda építése