Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A pesti városmagnak a Belvároson kívüli Városliget sí) A Madách út torkolatának beépítése Wálder Gyula terve szerint, 1937 Újlipóh A VI. -VII, -VIII. kerület és a IX. kerületnek az ipari övezetig terjedő része Budapest legzsúfoltabban beépített területe. 1100 hektáron a két világháború közötti időben kereken félmillió ember lakott (a lakosságszám azóta valamelyest csökkent). Az egyes kerületek műszaki színvonala különböző. A Terézváros zsúfolt, amellett nagyvárosias jellegű, különösen vonatkozik ez a mai Népköztársaság útja környékére. A belső Erzsébetváros jóval egyenetlenebb; három-négyemeletes házak között, mély telkeken több udvaros, elavult, egykétemeletes házak állnak. A belső Józsefváros építészeti színvonala magasabb, egyházi intézmények, egyes utcák mentén többemeletes, palotaszerű épületek jellemzik. A külső Józsefváros és a Ferencváros silány épületállományú munkásnegyedek. A két világháború között jellegük, beépítettségük alig változott. E terület szerkezeti vázát a Kiskörút, a Nagykörút és a belső sugárirányú főútvonalak: a mai Népköztársaság útja, a Rákóczi út, a Baross utca, az Üllői út alkotják. A két világháború között ezeken a teljesen kiépült útvonalakon csak elenyésző mértékben folyt építési tevékenység. Csupán a Rákóczi úton, a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) úton és Károly király úton (ma Tanács körút) épült néhány új épület, mint a Rákóczi úton a Gutmann-ház, a Vilmos császár úton a Rella-ház, a Károly király úton a Wesselényi utca sarki nagy bérház, a Dohány utca torkolatánál a zsinagógához csatlakozó Hősök temploma. 1930-ban beépült a Nagykörút és Üllői út sarka a Corvin Mozival és az azt körülvevő háztömbbel. Ezzel az építkezéssel az 1872-ben megkezdett Nagykörútnak utolsó foghíja szűnt meg. A Blaha Lujza téren 1930-ban létesült a Corvin Áruház. A pesti városmagnak a Nagykörúton kívüli területén elsősorban a külső Józsefvárosban, a Városliget környékén és az Újlipótvárosban folyt városépítési szempontból jelentős tervezési vagy építési tevékenység. A Józsefvárosban a Fiumei (ma Mező Imre) úton 1931-ben épülő OTI székház tornyával Budapest legmagasabb épületei közé tartozott. Tömege - egészen a toronyrésznek 1970. évi lebontásáig — a budapesti várossziluettnek erősen érvényesülő eleme volt. 1925-ben a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) tér déli oldalán felépült a nyolc- és hatemeletes házsávokból álló tömb, Budapesten első példa a modern beépítési elvek alkalmazására. Az OTI székháztól északra, a tér és a Fiumei út között 1940-ben két modern egészségügyi intézmény létesült: a nyolcemeletes, zöld csempével burkolt OTI Baleseti Kórház (később Koltói Anna Baleseti Kórház) és a rendelőépület. A két világháború közötti időben válik „árumintavásárok", később „nemzetközi vásárok" színhelyévé a Városliget. Az évenként rendezett vásárok minden alkalommal újonnan épülő pavilonjaikkal alkalmat adnak a modern építészet elveinek dokumentálására. Az 1940. évi városfejlesztési terv a vásárok helyéül a lágymányosi Duna-partot jelöli ki, itt a volt Dunameder helyén visszamaradt tó feltöltése is megkezdődik. A nagyvárosiasán beépült terület határain, a Keleti pályaudvar, a Thököly út és a Stefánia (ma Népstadion) út által körülvett úgynevezett Régi Lóversenytér területének északnyugati sarkában 1930-ban autóbuszgarázs épül. Az ettől délre eső területet 1940-ben Nemzeti Sportcsarnok céljaira jelölték ki. A tervek szerint a három épületből álló komplexum középső épülete lett volna a nagycsarnok, vele összeköttetésben tervezték a kiscsarnokot és a gyakorlótermeket magában foglaló melléképületet. A második világháború végéig csak a kiscsarnok épült meg. A pesti városmag északi része, a Szent István körúttól a mai Dózsa György útig terjedő Űjlipótváros a két világháború közötti első években még úgyszólván beépítetlen volt. A nagykörúti házsor mögött raktárak, elavult üzemek, üres telkek váltakoztak egy-egy magában álló bérházzal. A Váci utat is csak részben szegélyezte beépítés, az út ipari jellege kialakulóban volt.