Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

74. A Boráros téri híd pesti hídfője és az Elevátor Nem történt meg a pesti hídfő rendezése sem. Az 1938-ban megállapított szabályozási terv szerint a híd egyenes folytatása a Váci út keresztezésénél körforgalmi térbe torkollik. Ide vezet az irányából elhajlított Hungária körút és az a vele szimmetrikus, azonos szélességű útszakasz is, amely a Béke utat kapcsolta volna a hídfőhöz. A merev, keretes jellegű, keskeny Duna-parti sávon kívül zöldterületet nem biztosító szabályozási terv az Ujlipótvárosban alkalmazott beépítési rendszer folytatását jelentette volna. Az 1944—45. évi ostrom alatt a legsúlyosabb károk a Duna-partokat és környezetüket érték. A hidak felrobbantása megbénította a város két része között a kapcsolatot. Kiégett és beomlott a Palota, nagy részben romba dőlt a Várnegyed. A pesti oldalon két épület kivételével elpusztult a szállodasor. A Vigadó súlyosan megsérült. A Duna-parti városkép az előtérben a Bristol (majd Duna) Szálló ormótlan tűzfalaival, a háttérben az Apáczai Csere János utcai épületek rendezetlen magasságával szinte kibírhatatlan látvánnyá vált. Tovább rontották a hatást a Lánchídfőnél az egykori Európa Szálló — későbbi főkapitánysági épület — elpusztulása folytán keletkezett sivár tűzfalak és a súlyos károkat szenvedett — majd 1948-ban életveszély címén a szakértők tiltakozása ellenére lebontott — Lloyd-palota hiánya. A Margit-híd pesti hídfőjétől délre fekvő 75. A műegyetemi rakpart építése a 30-as évek végén