Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

72—73. A pesti Duna-part a rakparti áruraktárakkal, háttérben a szállodák sorával és a Duna-parti korzó az 1930-as évek közepén A száz évvel ezelőtti klasszicista Duna-part épületeinek átlagosan háromemeletnyi magassága a századforduló éveiben - az egész város léptékével együtt megnövekedett. A városképet a Duna-partokon végighúzódó négy-ötemeletes házsor jellemezte, amely a Duna túlsó partjáról nézve teljesen eltakarta a mögötte elterülő várost. Az épületek között csupán a Parlament, mögöttük a Szent István-templom kupolája emelkedett ki. A budai kilátópontokról, a Várhegyről, a Gellérthegyről a hidakon kívül a Dunát szalagszerűen övező házsor érvényesült. A város maga felülről csaknem egyenletes szövedék hatását keltette, felette a távolban a pesti katlan szegélyét alkotó magasabban fekvő beépítetlen rákosi fennsík alkotta a horizontot. A budai oldalon észak felől a városias beépítés hézagosan az Újlaki templom vonalában kezdődött, de csak közvetlenül a Margit-híd előtt vált folyamatossá. A Margit-híd és a Lánchíd közötti szakaszon, a rendezetlen Víziváros előtt a három-négyemeletes házak sorát számos alacsony épület szakította meg, a Duna-parti gesztenyefasor mögött azonban — pesti partról nézve — a távoli hegyek előtt csupán a templomok tornyainak sziluettje érvényesült. A szimmetrikusan beépült Clark Ádám tértől délre a Várhegy előtt két épületsor húzódott a Várbazárig és innen az Erzsébet-hídig. Mögötte még álltak a Tabán apró házai. A Gellérthegy Dunára néző sziklái kerítés nélkül az úttestig értek. A barlang környéke a hegy déli oldalával együtt rendezetlen volt. A Gellért Szálló építése az első világháború alatt fejeződött be. A városias beépítést délen a Műegyetem főépülete zárta le. A Várhegyen a Palota Hauszmann által adott formájában állott, a mainál mozgalmasabb Királyi tömeggel, manzárdos tetőépítményekkel, széles, sisak alakú kupolával. A Várhegy keleti lej- palota tőjét a Palota és a Várnegyed között a ,,Sikló"-nak nevezett drótkötélvontatás ú vasút pályája vágta ketté. A Várhegy szép sziluettjét, városképi érvényesülését több, a környezetből kiemelkedő építmény zavarta, köztük elsősorban az Országos Levéltár és toronynak álcázott kéménye, több minisztérium székháza, a hegyoldalban a Várgimnázium épületének hatalmas tömege. A Rózsadomb beépítése még hézagos volt, a Margit-hídtól északra a Gül baba türbéje körül épített várszerű épület dominált. A pesti Duna-part Margit-híd és Boráros tér közti szakaszának beépítése a két világháború A pesti között csak keveset változott. A klasszicista épületeket még nem tekintették műemléknek, több Duna-part 9 Budapest története V. 129