Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

kozó adatok). A bérházak udvari lakásainál általános volt a közös vécé. Az első világháború alatt részben hadifogolytábor gyanánt — épített szükséglakásos barakktelepek (Valériatelep, Auguszta-telep stb.) a korszak végéig fennálltak. Ugyanakkor a két világháború közötti időszakban jelentős mennyiségben épültek korszerű lakások, egyrészt a belső városrészek új bérházaiban, másrészt a budai hegyvidék villaövezeteiben. A társadalmi ellentmondások ily módon az épületviszonyokban és lakásviszonyokban is tükröződnek. A peremtelepülések lakásainak felszereltsége az ellenforradalmi korszakban is a budapestinél sokkal alacsonyabb fokú. 23 település közül csak 5 rendelkezett vízvezetékkel vagy a település területének töredékére kiterjedő csatornázással. A lakások zöme ásott kútról nyerte a vizet, és külső árnyékszék tartozott hozzá. A budapesti épületállomány — mint ismeretes — a város ostroma alatt súlyos károkat szenvedett. 1945 márciusában felvett statisztika szerint Budapestnek kereken 34 ezer épületéből 71. Budapest beépítettségének fejlődése; 1920, 1940 (a tömör és a laza beépítés jelölésével)