Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

A POLGÁRI ÉS A SZOCIALISTA FORRADALOM BUDAPESTEN 1918—1919

2. A FŐVÁROS KATONAI FELLÉPÉSE A TANÁCSHATALOM VÉDELMÉÉRT A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács április 19-én tárgyalta meg a kialakult súlyos helyzetet. Az ülés előadója Kun Béla volt, aki őszintén elmondta, hogy a fronton csak a csapatok kis része állta meg a helyét. A román királyi hadsereg túlerővel támad és felszerelése, fegyverzete is modernebb. Megoldást csak a proletariátus teljes mozgósításában látott:,,. . . mindenki, aki csak nélkülözhető itt Budapesten, aki csak nélkülözhető itt a központi igazgatásban, minden proletár, a proletariátusnak minden képviselője: ki a frontra !"

8 A Munkástanács a mozgósítás kérdésében egyhangú határozatot hozott: ,,. . . úgy a Kormányzótanács és a Munkástanács fele, mint az összmunkásság fele kimegy a frontra". A fővárosi kerületi munkástanácsok másnap tárgyalták meg a katonai helyzetet és az 500-as Tanács előző napi döntését. Sok helyen még aznap, több kerületben a következő napon indult meg a toborzás. A kerületi munkástanácsok történetének egyik legszebb fejezete éppen ez a néhány nap, amikor minden lehetséges erőt mozgósítottak a haza védelmére. Maguk a tanácstagok is kimentek a frontra, általában minden kerületi tanács fele, néhol több is. A veszély pillanatában új tápot kapott lelkesedés a fővárosban nagy tömegeket mozgatott meg, s zászlóalj zászlóalj után indult a frontra. A súlyos katonai helyzet nem hagyott időt erőgyűjtésre, s az egyenként harcba küldött alakulatok egymás után morzsolódtak fel. A katonai helyzet egyre súlyosabbá és fenyegetőbbé vált. Ebben a kritikus pillanatban szervezték meg a munkásalakulatok első csapatszemléjét és dísz felvonulását április 23-án Budapesten, az egykori Andrássy úton (ma Népköztársaság útja). Ez a politikai-katonai demonstráció a tömegeket is meggyőzte arról, hogy a fővárosi munkásság még jelentős katonai erőt képvisel. A felvonuláson nyolc munkásezred

9 vett részt, összlétszámuk megközelítette a 13 ezer főt. A szemlének nemcsak demonstratív hatása volt, mert ezt követően jelent meg a munkásezredek végleges megszervezéséről szóló rendelet: ,,A folyó hó 23-án megtartott csapatszemlén részt vett gyári munkásezredek végleges megszervezését ezennel elrendelem. Az egyes zászlóaljak, századok és ezredek megszervezése és végleges felállítása mielőbb befejezést nyerjen."

10 A rendelkezés egy-egy munkásezred létszámát 2400 — 2500 főben állapította meg. Április végére a megadott létszámot az ezredek még nem töltötték fel, 12 munkásezredben az előírt 29 ezer fővel szemben 20 ezer fő volt felfegyverezve. A katonai helyzet további romlása, a front előrenyomulása a Tisza vonaláig: a Vörös Hadseregen belüli munkásezredek szervezését hozta előtérbe. A Haubrich által karhatalomként kezelt budapesti munkásezredek szervezése időlegesen leállt. Május 3-án alakult meg Budapesten a Gyári Munkáscsoportok Főparancsnoksága, s ők folytatták tovább az ezredek szervezését. A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács április 19i iilr.se A munkás ezredek a Vörös Hadsereg keretében 60. Munkásezredek szemléje az Andrássy úton (ma Népköztársaság útja) 7 Budapest története V.