Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

41. „Buda-Pest lakóihoz". Haynau 1849. július 19-i kiáltványa Huda-Pnt lakóihoz. I nlih győzelmek ultin. mellyekel az Igaz ügyéri emeli es. kir. fegyverek az árulok feleli ki vívtak, isméi körötökben \a<;\mik. es Ausliia őszászlóiI tornyaitokra lüztiik, Értelmeink irántatok azonban most különbözők azoktól; mellyekel rövid üdő előtti távozásunkkor táplálunk. Akkor, eránlunki viseletetektől indíttatva, előbbi lévedésleitek daczára, htzndaimunkkal ajándékoztunk meg benneteket, és íehetletmek hittük, hogy Ti isméi ellenségesen léphetnétek fel ellenünk. Bennetek, kevesek kivételével, keserűen csalatkoztunk, áttéri békés érzelmeitek nyilvánításainak feltétlen hiteti nem adhatunk. Ti. nyelvre és szokásokra nézve nagy részben Németek isméi részt vettetek azon törekvésben, mellyel egy istentelen szájhös egy magyar közlársaság ábrándos épületén munkált. A*nemes Hentzi, és hős bajtársainak vére részben fejetekre hull. Ti sejttettelek a' vakbuzgósági düh tüzei éleszteni, inelly dl Császárja eranti hűségében felemészté. Ti üldöztétek közöttetek a1 hügondolkozdsuakat, többekel ezek. es a1 kezetekbe esett védtelen császári katonák közül felmészároltatok. Magatok és városaitok végroinlásával boszulhatnám meg izeket, de követem Császárom es Cram nagylelkűségét: halljátok azonban egy agg harczosnnk intő szózalát, ki bebizonyította, miképp1 szokta szavai beváltani. Életét veszti, és pedig bűne elkövetésének helyen, rang es nem külömbség nélkül legrövidebb üdő alatt: Mindenki, ki szóval, lettel. vagy forradalmi jelek viselésével a'pártütés ügyét elősegíteni merészli. Az, ki bátorkodnék nz en. Vágy Szövetségeseink derék katonáit szóval vagy tettel megsérteni. -Az. ki n 'korona ellenségeivel magát árulási szövetségbe leszi, vagy rosz szándékú híresztelések által a'pártütés szikráját éleszteni próbálná; és ki, merészlené, mini fájdalom ez elölt történt, fegyvereit eltitkolni, es azokat a hirdetményemben kijelelt szabott határ üdő alatt be nem adni. Ellenben a' hü, és becsületes gondolkozását nyíltan bevalló polgár, a' békés főldnépe és tulajdona felelt Ígérem őrködni lógok, és kegyelmes Császárunk es Crunk megkönnyltendl a' nehéz terheket, mellyekel e' vészteljes üdök reájok hárítottak. Iladi-fószállásomon Pesten Julius 19-kén lM4í>. Haynau s. L táboriszertárnagy. alkalmas embereket nehéz most találni, kivált Pesten. Szent-Ivány Vince, a Haynau csapataival érkező, frissen kinevezett pesti katonai kerületi polgári főbiztos július 23-án Koller Ferencet, Pest város korábbi szélső aulikus főbíráját kinevezi a pesti tanács elnökévé, vagyis gyakorlatilag Pest polgármesterévé, a tanácstagjaivá pedig egyelőre a Windisch-Grätz uralma alatt működött tanácsnokokat. (Budán, ahol Walheim polgármester lemondását a császáriak nem fogadják el, nagyjából ugyanígy már 18-án megalakul a tanács, melynek élén Szent-Ivány most erősíti meg Walheimet.) Minden megbízatás ideiglenes, de Szent-Ivány hangsúlyozza, hogy felmenthetetlenül kötelezi őket a rendeletek pontos végrehajtására. Augusztus 8-án azután részint a kellemetlen hatósági teendők bizonyos társadalmi alátámasztására, illetve legalábbis a tanácsra hárított morális és anyagi felelősség megosztására, Pesten egy 14 tagú ún. pénzügyi-gazdasági választmányt hoznak létre (jellemző módon jórészt a város leggazdagabb kereskedőiből). Október 18-án pedig a főhadparancsnokság kívánságára majd egy katonaellátási bizottság is alakul 3 tanácsnokból és 11 gazdag polgárból (köztük a gazdasági válaszmány több tagja is szerepel). Budán csekély időkülönbséggel ugyanez a szervezet jön létre. Már a megszállás első napjaitól fogva megindul a hajsza minden, a forradalom emlékét és gondolatát esetleg fenntartani képes dokumentum: írás vagy könyv ellen. A katonai hatóságok azonnal megindítják a nyomozást: a Redout romos épületében, ahol a képviselőház 48-ban ülésezett, találnak is valami hivatalos iratokat, melyeket azonnal lefoglalnak. A pesti Városháza pincéjében mintegy 16 ezer példány kinyomtatott Függetlenségi Nyilatkozatra bukkannak; a szerviták épületének pincéjében találnak rá a nemzetőrségi iratokra, de ezeket — mint hasznavehetetleneket - mindjárt el is égetik. Az Újépületben egyelőre 55 ládában gyűjtik össze az így feltalált iratokat. Jó részük valóban a magyar forradalmi hatóságok működése során keletkezett; ezeket majd ősztől kezdve gondosan át fogják vizsgálni, részint az állam pénzügyi szem-