Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

rekonstruálhatók. — A munkássajtóra az MMTVD egyes köteteinek végén levő pontos és szakszerű bibliográfiát használtuk. — A pártszervezés munkájának idézett számait a rendőri jelentésekben közöli kongresszusi beszámolók tartalmazzák; a párt centrista irányvonalára MFMMT I. 73, az előtérbe nyomuló reformizmusra: uo. 93; és Mucsi 38, 46; ellenzékére: uo. és Nemes Dezső fentebb idézett tanulmánya. 19 Budapest

kultúráját illetőleg a fővárosi értelmiség részletes bemutatása létszámának kategóriánkénti alakulásával: StK 53. 166 — 169. Az egyetemek fejlődésére: PPTE és Zelovich vonatkozó részei, valamint (az Állatorvosi Főiskolára) : Magyary 280 — 286. À hallgatói és tanári létszám alakulására: StK 53. 146; 1911 — 12. évi adatok: BpStEk XI. 402. A kutatóintézetekre: Magyary 368 — 448; muzeumokra ós könyvtárakra számszerűen: BpStEk XI. 434, 436 — 441; a könyvtári állomány országos adataival való összevetés: MVStÉk 516 — 529; Szabó Ervin bírálata Budapest könyvtári ellátottságáról: Könyv ós könyvtár II. 245 — 249. A budapesti tudományos társaságokra: Magyary ; fejlődésüknek tisztviselőik és díjnokaik számával mérhető kiterjedésére: StK 53. 168. A Fővárosi Múzeumról: Lenkeyné, TBM XII, és a TBM XVI-ban 9-42. megjelent múzeumtörténeti cikkek. A Fővárosi Könyvtár létrejöttére és fejlődésére: Remete alapos forráskutatáson nyugvó munkája, a könyvtár történetét tágabb kultúrpolitikai keretbe is beágyazva — minden vonatkozó további adat innen. Ä budapesti sajtóra ós könyvkiadásra, a nyomdák számára és munkáslétszám szerinti nagyságára: StK 53. 104 — 105; nyomdateclrnikai tökéletesbülésükre, és a sajtó profiljának átalakulására, új orgánumokra: Dezsényi— Nemes 222 — 235; az 1912. évi budapesti hírlapstatisztika: BpStEk XI. 423 — 435, a postai szállítás adataival, országos összehasonlításul: MStÉk 20. k. 442 — 444. Szemere Miklós vádja: Könyv és Könyvtár 170-173; hírlapírókra: uo. 177 — 178 (Bíró Lajost idézve), létszámuk alakulására: StK 53. 169; a könyvterjesztés módszereire: Könyv ós Könyvtár 145-149 (Elek Arthur), ós 165-167 (Ranschburg Viktor). — A színházakra: A Nemzetire ezúttal is Pukánszkyné 351 — 435, sértődött, de széles, adatgazdag kitekintéssel a Nemzeti közönségét, sőt egyes színészeit is magukhoz vonzó többi budapesti színházra, főleg a Vígszínházra (utóbbiról újabban Bárdi Ödön, A régi Vígszínház. Bp. 1957); aNépszínházra: Verő; Budapest egész színilázi kultúrájáról rövid, jó összefoglalás Berczelly Károlynétól (Budapest Enciklopédia. Bp. 1970, 296 — 299); a színházi intézmények regisztráláshoz legbiztosabb a BpCLj, valamint a Nemzeti, a Népszínház, a Vígszínház ós a Király Színház újabban elkészült teljes műsorjegyzékei. Újpest színházi életének adatait a Gerelyes Ede szerkesztette Újpest története sajtó alatt levő kéziratából volt alkalmam tanulmányozni. — A képzőművészetre a művészek számszerű tömörülésének a fejlődés rekonstrukciójához nélkülözhetetlen adatai: StK 53. 169, és a BpCLj szakmai részének adatai; elemzéseiben sajátlag történeti szempontból máig leghasználhatóbb: Lyka Károly, Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig 1896 — 1914. Bp. 1953 és uő., Szobrászatunk a századfordulón 1896 — 1914. Bp. 1954; művészetileg: Genthon (Magyarországi Mű vészét Története IL Bp. 1958. 267—360.) — A művészeti oktatás szervezetére: StK 39. és BpStEk III—XI. részint a művészeti oktatási intézmények tanulóinak, részint a Képzőművészeti Társulat, majd a Nemzeti Szalon tagságának, kiállításainak s azok látogatottságának rendszeres számszerű adataival. — A főváros irodalom- ós művószetpártolására: Hegedűs Nándor, Ady elnyeri a Főváros szépirodalmi díját. Bp. 1959 (Irodalomtörténeti Füzetek 26.), ós Lengyel Géza, Népművelés 1910. 425-432, 454-460. A Százados úti művésztelepre: 40Bp (Bolgár) 622. — Budapest zenei kultúrájára, benne az új zenei irányzatok hangsúlyozásával, sommás összkép: Legány Dezső, A magyar zene krónikája. Bp. 1962 (förrásszemelvónyek, bevezető szövegekkel) a korszakra vonatkozó részletei; az egyes intézmények tevékenységére az MMK e korra vonatkozó tanulmányai: az Operára Kereszty István (40 — 62), a fővárosi hangversenyek történetére uő. meglehetősen rendszertelenül (200 — 227), valamintisoz Kálmán, A budapesti Filharmóniai Társulat (89 — 96), és Molnár Imre, Egyéb szimfonikus zenekaraink (96 —104)., a Zeneakadémiára Kokat Bezső (236—240). Ezenkívül az Operáról újabban: A 75 éves Magyar Állami Operaház, 1894 — 1959. Bp. 1959, a teljes repertoár adataival; a Népoperáról jó összefoglalás: Gábor István, Egy régi épület új élete. Bup 1973. jún.; Geszler Ödön, A Budapest székesfővárosi zenetanfolyamok ós Felsőbb Zeneiskola története (az iskola 25 éves Emlékkönyvében). Bp. 1937, 9 — 38. — A zeneműkereskedelemre: Isoz 1973 ós Alberti Bezső, A Rózsavölgyi ós Társa cég története 1908-tól 1949-ig. MZT. A budapesti zeneművészek ós zenetanárok számára: StK 53. 167 —168. — Budapest oktatásügyére részint 40Bp (Miklós), részint (1873 elé is visszanyúlva) StK 39, részint ehhez csatlakozva, szinte egészen az első világháborúig BpStEk XI. vonatkozó táblái voltak a forrásaink; az iskolaépítésekre ezenkívül Kabdebó. Az elővárosi övezet iskoláira: Bárczy—Harrer (1906-ig), 1906-tól adatok a MVM megfelelő köteteiben és a III/ll. sz jegyzetben felsorolt újabb kerületi monográfiákban; a középiskolákat illetőleg használhatók a Magyarország Tiszti Cím- és Névtárában (az 1942. évit használtuk) megadott iskolaalapítási évszámok is. — A kultúra tartalmát illetőleg általában Németh 67. Béla,TBM XX. 108 —112; a képzőművészetre: Genthon feljebb i. h., Szabó Júlia, A magyar aktivizmus története. Bp. 1971, valamint Passuth Krisztina, A Nyolcak festészete. Bp. 1967. Az irodalom differenciálódására ós modern progresszív irányzatának kibontakozására: MIT 4. — Á szocialista eszmék terjedésére: Schlett István, A szocialista eszmék elterjedésének kezdetei a magyar közgondolkozásban (1900 — 1904) Bp. 1970. A Huszadik Század körére: A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre I—II. k. Bp. 1973, és Magyar munkásszociográfiák Bp. 1974: az előadásban az e köteteket szerkesztő Litván György, ill. Szűcs László bevezetéseire támaszkodtunk, — valamint Horváth Zoltán, A magyar századforduló Bp. 1961; Szabó Ervinre: Litván György, Szabó Ervin; Kunfira: Erényi Tibor, Kunfi Zsigmond (mindkettő: Életek és korok. Bp. 1972), valamint Remete László (szerk.), Szabó Ervin 1877-1918. Bp. 1968; Diner-Dónesre: Komlós Aladár, Diner-Dénes József. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből III. Bp. 1967, Varga József, A századeleji szocialista gondolat a Nyugatban. ItK 1974. (1908 — 1918). — A kor szabadművelődési törekvéseinek rendszeres figyelemmel kísérésére az 1899/1900-1909/1910. években legalkalmasabb A magyar University Extension Évkönyve c, Déri Gyula által évente megjelentetett kiadvány, mely minden ilynemű vállalkozás számszerű adatait ismerteti (ideértve a Szabadiskolát, sőt a pártoktatás tanfolyamait is); további részletekre Nickmann Ottó, A budapesti Népszerű Főiskolai Tanfolyam. Bp. 1911., (a magyar társadalom állhatatlanságáról uő. uo.); [Katona Béla—Emhő Gyulai, Kivonatos jelentós az Országos Népoktatási Egyesület 46 esztendős tevékenységéről (1870-1916) Bp. 1916; az Erzsébet Népakadémiáról Szabó Ervin leleplező cikkét közli Remete fent Lm. 33 — 36. A munkásművelődési egyesületekre, színjátszó társulatokra, dalárdákra a BpLex megfelelő tárgyi címszavai alatt közölt 49 769