Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

felsorolások; Gyagyovszky bírálata: Szakszervezeti Értesítő 1909. 43 — 44; a Műbarátokról: Dalmady Sándor, A Mű barátok Köre huszonöt éves története (1890 — 1914) Bp. 1915; a szocialista ihletésű irodalomról: MIT 4. 481 — 496. (József Farkas); részletekre: Kabos Ernő, A Népszava Olvasótára 1907 —08-ban. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből II. Bp. 1962,'24-59. A tömegműveltség alakulásának általános tendenciájára: Vörös, TBM XX. 101 — 112. A szenzációsajtó megjelenésére: Dezsényi — Nemes 228 — 233. A ponyvaregények és konkrétan a detektívregény megjelenéséről és elterjedéséről: Petrik Géza, Magyarország könyvészete 1886-1900, 1900—1910. évi köteteiben a szerzők vagy a főhősök nevei alatt sorakozó címek szolgáltatnak adatokat. Szomaházy idézett regényei önmagukért beszélnek. Zerkovitzról az ő Kosztolányinak a világháború alatt adott interjújanyújtotta az idézett adatokat (Kosztolányi Dezső, írók, festők, tudósok. Bp. 1958,11. 93-99) uitt Kosztolányinak Zerkovitzról adott, idézett megállapítása. — A korszakunkban modernizálódva kibontakozó orfeum, varieté és kabaré életre, számszerű és időrendi adataival, műsoraik reklámszerű jellemzésével: BpCLj, valamint a BpLex megfelelő címszavai, legalaposabban Színószeti Lexikon. Szerk. Németh Antal II. k. Bp. 1930, 1066-1069. és az egyéb vállalkozások neve alatt. Somossyra és 1894-ben megnyílt új orfeumára: BMU 170 — 173, A kabaréra 1913-ig: xVa(/;yiírt<ire. — Ösbudavára további útjára pl. Guthi 1907, 511 — 512. (1906-ból); Konstantinápoly Budapesten: VU 1896. 36. sz.; a cirkuszra és Beketow ajánlatára: FK 1908. jan. 17. — A filmre ós a budapesti filmgyártásra az idézett adatok az Új Filmlexikon. Bp. 1973, II. 83 — 85. Magyar filmművészet és Magyar Híradó címszó alatt; a fővárosi mozik számára: BpCLj évenkénti adatai; valamint Magyar Bálint nagy forráskutatáson épült alapvető monográfiája (A magyar némafilm története 1896—1918. Bp. 1966) adj felvilágosítást. — A Telefonhírmondó kezdeteire: BMU 446 — 449, további fejlődésére: 10 Rádió 5 — 8, az előfizetők számának alakulásával s a helyszíni közvetítések, megszólaltatott jelesebb személyek felsorolásával. — A béke utolsó napjának leírásánál a korabeli sajtó, elsősorban a Pesti Hírlap aznapról kelt tudósításait használtuk. 20 A

világháborús Budapest az országos hadigazdaságban játszott szerepéről általában: Szterényi; a pályaudvarok forgalmára: StK 53. 126, a polgári vasúti forgalom korlátozására Szterényi 160; a csepeli kikötőépítkezésekre: FK 1918, 296-302, 337 — 340. A csepeli szikratávíró állomásra: 10 Rádió 5 — 6; áruforgalom háborús alakulására, a Tőzsdét is ideértve: StK 53. 114 — 115; a Tőzsde tevékenységének alakulására legjobb összeállítás: Ballá Vilmos, A gabonatőzsde romjain. Bp. 1918. A termelésben a kényszergazdálkodásra ós kiterjedésére, mechanizmusára: Szterényi 103 — 118; a hatósági irányítás apparátusára és szerveire: uo. 147 —154. A budapesti kereskedelem részvételére e szervezet munkájában elsősorban a Haditermény Rt. vonatkozásában jellemző adatokat közöl: Ballá i. m., és uő.: 50PH 953—954 (a szervezés indulására). Az iparban a hadiüzemi termelés kibontakozása: Szterényi 74 — 75; a munkáslétszám és a profitok emelkedése: uo. 175 — 179; a lőszergyártásban dolgozó iskolás gyerekekre: uo. 77; a fővárosi bankok szerepére: Holbesz 186 — 210; a háború elejének esztelen bevonultatásaira és elsősorban a kulcsfontosságú gépipar újjárendeződésére: Méhely. A kisárutermelést megszervező hadiszállítási rendszerre: Szterényi 184 — 190; valamint Kozma, a vállalkozásnak az ezúton a Szterónyinél vázolthoz képest jóvalnagyobb, bár nyilván el is túlzottan ábrázolt lehetőségeit sejtető mechanizmusát érzékeltető karrierekkel. A hadiszállítás visszaéléseire a korabeli sajtót használtuk (PH 1915. márc. 12-28, május 18, júl. 17. stb.); a Háborús Gazdasági Szerveket Ellenőrző Hivatal elrendelt, de már nem realizólódott létesítésére: Szterényi 153 — 154. A be vonultatások méreteire, hadisegélyezettek számára, háborús halottakra: Tarjányi 205; a budapesti születésűek 9700 fős veszteségének továbbszámításánál 40Bp (Pikier) számadatait használtam; a 30 — 35 ezer halottat feltételező szám: Bp. számokban 1919. júl. 4. (közli: FBM II. 369.), véleményem szerint Pásztor Mihálytól. Ld. még: Tinódi Varga Sándor: Budapest volt háziezredének, a cs. és k. 32. gyalogezrednek története (1741 — 1918) Bp. 1930. A felmentésekre és a hadiüzemi visszatartásokra országos viszonylatban: Szterényi 74 — 76. — A népességszám emelkedésére: BpStÉk XII. (1913 -1920) és FBM II. 368-369, FK 1918, 1943; az elővárosi övezetben: Thirring, StK 78/1. — A legnagyobb adózók adóinak alakulása: Vörös, TBM XVII. 185; a tőkének ingatlanok felé fordulására és az ingatlanforgalom alakulására: FK 1918, 1632. kk.; az építkezés ismét üzletté válására: FK 1918, 1444. Műtárgyak vásárlására, aukciók forgalmára: FK 1918, 742. A vagyonos embereknek Pest felé áramlására: FK 1918, 1080-1083; a hadimilliomosok életmódjára: Kozma, N. a szövegben említett nevek alatt; az első évek fényűző divatjára: PHNN 1935. 367 — 370. — A hadisegélyezés alakulásáról, az így elérhető szegényes jövedelmek különböző típusairól: Guthi 1912 —1916, és az előzményekre is visszatekintve Csergő (egyes részletei a ,,hadiasszonyok" különböző típusairól: FBM II. 365 — 367). Drágulási indexek ós ugyanakkor a keresetek alakulására és erősödő szétválásukra: Tarjányi 204, 210, Szilágyi H. 137-139, Szterényi 219-220. 1917 tavaszán az állami tisztviselők is bemutatnak egy áremelkedési táblázatot: FK 1917, 815. — A közszükségleti cikkek adagolásának ós a jegyrendszernek története rendszeresen mai napig nincs feldolgozva, idézett adataink így — még inkább, mint más pontokon — általában csak a romlás tendenciájának érzékeltetésére szolgálnak. A kezdetekre: Sidó Zoltán, A főváros háborús élelmezése. VSz 1915, 331—391; az 1914-től 1916 tavaszáig terjedő korszakra emellett: Guthi 1916-1918, és Szilágyi H. 133-141, egymást részben fedő adatokkal. Az ellátás szabályozására szolgáló (többnyire korlátozó) rendeletek rendszeres felsorolása: FK 1917, 55. sz. melléklete (1916 — 1917. évi rendeletek 1917. okt. 4-ig); FK 1918, 28. sz. I. mell. (az előző folytatása 1918 májusáig). Az 1917.novemberi ,,Zsírtüntetés": FK 1917, 1978. kk. (FBM II. 361-363 is); a hadimargarinra: FK 1917, 1978. kk. Az élelmezés csődjének beismerése: FK 1918, 28. sz. I. mell. A villamosjegyre nyomtatott kukoricakenyér-recept: BSzKRT 35; 1917 februárjának roppant hidegére: PHNN 1918,150 — 153. (Rétly Antal) ; ruha- és cipőjegyek tervei és a cipőösszeírás: FK 1918, 802, 1034, 1634. kk. A női divat egyszerűsödésére: PHNN 1936, 372 — 375. — Lakáshiányra, beszállásolási terhekre és ennek kapcsán hivatalok terjeszkedésére, szállodák igénybevételére: FK 1915, 513, 464; a Haditermény irodaházának építésére: 50PH 954. A lakásüresedés megszűnése: FK 1918, 713. kk.; a lakáskeresők ügynökeire: FFK 1918, 630 — 632; lakbéremelés, lakbéruzsora: FK 1917, 1705. kk., 1918,1079 (2000-nél több család vár lakásra, 500 pár nem tud összeházasodni lakáshiány folytán). — A városépítés leállása, még befejezett jelentősebb építkezések ismertetése: PHNN 1918, 146 — 149. (Simonyi Sándor); csatornázási munkákra: Zaitz 56, 62 — 64; Építési engedélyek ós ténylegesen megépült épületek számának csökkenése: StK 53. 81 —85. Építőmesterek ós építő vállalkozók számának csökkenése, működésük beszüntetése, téglagyártás leállása: Városerődítésre: BSzKRt 36; katonai objektumok a város térképén: Guthi 1916-1918, a Zita-konyhára: PHNN 1918, 149.