Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

műsorközvetítés. A Telefonhírmondó ekkor még a telefonhálózat vezetékeit használta, és annak, aki a műsorba be kívánt kapcsolódni, a központtól telefonon kellett kérnie a Telefonhírmondó kapcsolását. Csakhamar megindul azonban a Telefonhírmondó saját hálózatának kiépítése a házak falán vezetett légvezetékekkel. A hálózat kiterjesztésének még csak kezdete ez, amikor Puskás Tivadar, Edison tanítványa, a rendszer feltalálója és a vállalkozás megszervezője-hirtelen meghal. A még csak bontakozó vállalatot ekkor egy Popper István nevű mérnök veszi át, aki részint részvénytársasággá alakítja át, részint maga mellé véve a kiváló elektrotechnikus Szvetics Emilt, kiküszöböli az eljárás első jelentős betegségét: azt, hogy az előfizetők számának növekedésével együtt csökken a leterhelt vezetékeken át közvetített hangerő. így azután az előfizetők száma már 1895-re közel 5 ezerre emelkedik, 1900-ra megközelíti a 6 és fél ezret, hogy a világháború kitöréséig mintegy 2 ezerrel visszaessék: 4500-ra. A Telefonhírmondó műsora először csak a pontos időnek, a legfontosabb napihíreknek, a hivatalos lap és a fontosabb lapok híreinek, valamint napjában háromszor is a tőzsde árfolyamának bemondására terjed ki a kulturális jellegű műsorra esténként kerül sor. A vállalkozás már korán beépítette mikrofonjait az Operába és a Népszínházba, ahonnan sűrűn közvetíti az előadásokat, de már korán és sikerrel kísérleteznek a fonográf-hang közvetítésre is alkalmas felerősítésével. 1918-ig fokozatosan bekapcsolják a Király Színházat, a Népoperát, a Zeneakadémiát, de gyakran közvetítenek éttermek vagy kávéházak zenéjéből is. A Párisi Áruház borzalmas égéséről a Telefonhírmondó már helyszíni közvetítést is sugároz; megszólaltatja mikrofonja előtt a kor olyan jelentős ill. jellegzetes személyeit is, mint Jókai, Apponyi, Rákosi Jenő, Blaháné vagy Pálmay Ilka. A Telefonhírmondó kétségtelenül jelentős új színt vitt bele Budapest tömegkultúrájába — ha a telefonhálózathoz való kötöttsége, ill. felszerelésének és bevezetésének viszonylag nagy költségei használatát csak a jobb módú polgári rétegek számára tették is lehetővé. 378. A budapesti filmgyártás kezdetei: Karinthy Frigyes: „Fixírozzák a feleségemet" c. filmszkeccsének felvétele a pesti utcán 1914-ben. Középen Gellért Lajos 4 G 721 377. Hangverseny-közvetítés a Telefonhírmondó stúdiójából. Deák S. rajza, 1896