Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

375—376. A Telefonhírmondó plakátja 1901-ből és a mai Corvin Áruház helyén állott Apolló mozi plakátja A korszak valódi budapesti tömegkultúráját azonban akkorra már egyre nagyobb erővel a mozi készül meghódítani. Pedig az első budapesti mozgóképvetítésre csupán 1896 májusában került sor — ám a millenniumi kiállítás megnyitásán és az ünnepélyeken már elkészültek az első magyar híradófelvételek is. 1898-ban megkezdik a rendszeres vetítéseket is, de a film sokáig elsősorban mulatókban, kávéházakban villan fel — ahol afféle varieté-pótlónak szánják a tulajdonosok, sőt ponyvasátorban mintegy vásári látványosságként is vetítenek. De csakhamar megépültek az első állandó budapesti mozik (a legelsőnek a városligeti Fortuna mozi), majd létrehozzák az első hazai film vállalkozást, a Projectographot is, és a század legelején sor kerül az első hazai rövid játékfilm felvételére. 1908 —09-ben már 11 kisfilm készült Budapesten: burleszkek, rövid jelenetek, de (rekonstruált) dokumentumfilmek is szerepelnek, pl. az újpesti bankrablásról vagy egy budapesti vasúti szerencsétlenségről, a dánosi rablógyilkosságról stb. 1911-ben a Vígszínház főrészvényesének, Faludi Gábornak egyik fia megalakítja a Hunnia filmgyárat, mely 1913-ig működik az Újlipótvárosban épült 50x25 négyzetméteres, vasvázas, üvegtetejű műtermében; itt 14 kisfilm készült. Közben 1909 júniusában 67 taggal már megalakulja magyar Kinematográfiai Egylet, 1912-ben az Uher-gyár elkészíti első hosszabb játékfilmjét. 1913-ban már külföldiek is filmeznek Magyarországon: egy francia vállalkozás a Sárga csikóból csinál filmet. 1914-ben, a világháború előestéjón Kertész Mihály, a később Amerikában világhírűvé váló magyar rendező filmet készít Szigligeti Toloncából és a Bánk bánból — de filmre kerül modern szociális téma is: elkészül egy Munkászubbony című film. Budapesten ekkor már 50 helyen vetítenek, köztük nagyszabású és nagy befogadóképességű mozikban is; több moziújság jelenik meg: Mozgófénykép Híradó (1905-től), Mozgókép Újság (1911-12), Pesti Mozi (1911 — 13) stb. — közülük hármat is a fiatal Korda Sándor szerkeszt. JNJo a filmgyártó vállalatok száma; a legjobb budapesti színészek jelennek meg a mozivásznon rövid jelenetekben (filmszkeccsekben) éppúgy, mint hosszú klasszikus darabokban. Es hogy a mozi valóban milyen népszerű tényezőjévé válik Budapest tömegkultúrájának, azt legjobban Heltai Jenő híres sanzonjának, a moziba járó (a szó maga is Heltai csinálmánya) libuska Bertáról szólónak nagy sikere bizonyítja. A budapesti tömegkultúra alakításában korszakunkban végül bontakozni kezd egy harmadik tényezőnek, a nagyvilág hangjait egyenesen a polgár otthonába eljuttató Telefonhírmondónak szerepe is. 1893. február 15-ón a Magyar utca 6. sz. házból megindul az első rendszeres vezetékes