Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918
létben 384 eló'mimkást, művezetőt, gépészt látunk a választói névjegyzéken, 1899-ben számuk ennek még csak egynegyede — 97 fő — volt; a műszaki rajzolók száma (90) azonban már csak kétszeres növekedés eredménye. Hozzájuk számít még mintegy másfélszáz nyomdai szakmunkás: kiemelt szedők, cinkográfusok, kőnyomok, hang jegymetszők, korrektorok — végül kb. 100 hivatali altiszt, kapus, portás. Továbbra is különleges színfoltot jelentenek közöttük — elsősorban a VI. és VII. kerületben — az Opera és a Nemzeti Színház technikai dolgozói: mintegy 50 díszletmunkás, világosító, súgó, ruhatáros stb. Mindez világos jele annak, hogy az alkalmazotti kategóriában a választójogosultak számának erőteljes növekedése továbbra sem a közepes és magas fizetésű elemek, a polgári középrétegek létszámának gyarapodásából, hanem elsősorban széles rétegeknek a kispolgárság alsó kategóriájába való belépéséből származik. Hogy azonban a választó jogosultak így rétegezett csoportja a teljes társadalmi struktúra egészén belül hogyan helyezkedett el, azt a 24 évnél idősebb férfinépesség 1910. évi társadalmi szerkezetével való egybevetés fogja megmutatni. Budapest választójogosultjainak jogalap szerinti megoszlása a teljes 24 éven felüli férfinépesség keretéiben 1910-ben Választók száma A választók meg oszlása a jogalap Választók a jogalap szerinti csoportok között Jogalap 24 éven Választók szerinti csoport megnevezése felüli férfi száma 24 éven felüli férfinépesBudapesten Magyarországon ségének %-ában őstermelés Birtokos' 611 520 85,10 0,89 29,3 Bérlő stb. és segítő családtagja 570 367 64,21 0,62 7,8 Tisztviselő 205 111 54,14 0,19 0,2 Munkás 1 258 80 6,91 0,13 26,1 Ipar ^kereskedelem, hitel és közlekedés2 önál ló 17 482+15 333 19 088 58,16 32,67 10,2 Segítő családtag 62+104 20 12,04 0,03 0,2 Tisztviselő 8 285+16 116 15 460 63,36 26,49 1,4 Altiszt — művezető 2 815+ 2 933 2 329 40,53 3,98 0,8 Munkás 73 009+26 8323 2 720 2,72 4,66 12,1 Közszolgéilat és szabad foglalkozás4. Köztisztviselő 7 003 5 921 84,55 10,14 1,0 Egyéb5 tisztviselő, önálló szabad foglalkozású értelmiség,6 szabad fogl. szakképzett alkalmazott7 10 265 7 074 68,94 12,12 ÍJ Díjnok 969 67 7,12 0,11 0,2 Szolga 8 938 485 5,38 0,83 1,3 Háztulajdonos és járadékos 7 026 3 943 56,12 6,75 1,6 Házicseléd 1 726 35 2,02 0,05 0,4 Napszámos 3 398 22 0,64 0,03 2,6 Egyébé-8 490 183 2,15 0,31 3,1 Összesen 213 430 58 4259 27,38 100,00 100,0 Magyarország 1 069 480 1 Ideszámít a kisbirtokos és kisbirtokos-napszámos is. 2 Ipar a kereskedelem-, hitel- és közlekedéstől + jellel elválasztva. Az iparhoz számítva a bányászat is: Ifi önálló, 172 tisztviselő, 2 altiszt —művezető, 39 miuikás: összesen 229 személy. 9 1904-ben 43 449 szakmunkás és 25 942 ..egyéb segédszemélyzet" ezekből 659, ill. 135 választó. 4 Állami, törvényhatósági és községi tisztviselő, ill. hivatalnok. 5 375 egvházi, 2739 tanügyi, 842 egyéb köztisztviselő, ill. hivatalnok 6 4874 fő. 7 1435 fő. » Ebből: egyéb és ismeretlen foglalkozású 3901, egyéb foglalkozás nélküli 4589 fő. 9 1904-ben 44 972 választó, 125 198 nem választó. A táblázat - mely immár az egész városra kiterjedve lényegében igazolja az öt kerület rész letes elemzése alapján a választók struktúrájáról kialakult képet — többé-kevésbé világosan mutatja a választóvonalat, melynél a választójogi cenzus által meghatározott társadalmi réteg végetér. Gyakorlatilag minden vonatkozásban kiesik ebből a munkásság és a szellemi proletár: a díjnok, a hivatali szolga, valamint a napszámos — az ipar, kereskedelem és közlekedés altisztiművezetői rétege azonban már 2/5 részben benne van. Ok azok, és a szakmunkásság töredék elitje (elsősorban ház- vagy földtulajdon révén), akikkel az előbb az öt budapesti kerületben a fizikai munkások közül a választók között találkozhattunk. Jellemző azonban, hogy a tisztviselő- hivatalnokoknak is akár magán-, akár közszolgálatban állnak is — csak alig 55 — 65 %-a választó, és kb. ugyanez az arány az ipar, a közlekedés és a forgalom önálló egzisztenciái, sőt még a háztulajdonosok esetén is. Ezt a csoportot a cenzus (egy
