Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

ipartestületi adatokban továbbra sem tükröződő faiparáról már fentebb szóltunk (Újpesten 1895-től már faipari szakiskola is működik), de a tízes évek elejére már hallunk a főváros munkásoklakta szomszéd falvaiban alakuló bedolgozó női ruhakonfekcionáló szervezetekről is. Az elővárosi övezet iparát illetőleg ui. 1900-ról éppen e két iparág (asztalos, ill. szabó és cipész) vonatkozásában részletesebb, számszerű adatokkal is rendelkezünk. A mesterek és alkalmazottak száma egyes kisipari szakmákban Budapesten és az elővárosi övezet egyes helységeiben 1900-ban Helység Szakma Mester Segéd „Munkás" összesen Budapest asztalos 703 5604 2006 8 313 szabó 4973 9549 1609 16 131 cipész 4092' 5040 1124 10 256 összesen 9768 20193 4739 34 700 Újpest asztalos 199 008 149 1 256 szabó 143 183 23 349 cipész 226 347 43 616 összesei! 568 1438 215 2 221 Erzsébetfalva asztalos 40 169 34 243 szabó 28 26 7 61 cipész 71 88 16 175 összesen 139 283 57 479 Rákospalota asztalos 20 62 22 104 szabó 25 27 2 54 cipész 47 33 2 82 összesen 92 122 26 240 Kispest asztalos 50 196 39 285 szabó 34 25 4 63 cipész 56 48 7 111 összesen 140 269 50 459 Elővárosi övezet 4 helysége összesen asztalos 309 1235 244 1798 szabó 230 261 36 527 cipész 400 516 68 984 összesen 939 2012 348 3 309 A táblázat egyrészt összevetve az ipartestületi adatokkal, az övezet kisiparában valóban e három ágazat túlsúlyát sejteti. Másrészt, összehasonlítva e három, az egész országban uralkodó helyzetű iparág országos adataival is, azzal a meglepő tanulsággal szolgál, hogy az e három iparágban tevékenykedő iparosok összlétszámát illetve csak Újpest, Önmagában is, Debrecen után a 3. helyet foglalja el Magyarországon - és hogy Erzsébetfalva és Kispest együttesen Magyarországnak 6. kisipari komplexusa, több iparossal, mint amennyi Szegeden vagy Miskolcon dolgozik. Jeleként annak, hogy az elővárosi övezet népességszámának emelkedése így nemcsak a gyáripar kitelepülésével összefüggő folyamat, hanem megvan a kapcsolata az övezet kézműiparának országosan is rendkívüli méretű, Budapest igényei által nyilván nagymértékben befolyásolt fejlődésével is. kiskeres- A Budapest a városegyesítéstől a millenniumig nyúló időszakának kiskereskedelmi fej lőkedelem ^sét meghatározó belső tényezők: a népességszám alakulása ós az igények további városiasodásalényegébenkorszakunkban is változatlanul érvényesültek. Akár a kereskedők számának, akár ezen belül a már az előző korszakban kiemelt szakmáknak alakulását vizsgáljuk is, a fejlődés mindkét területen folyamatosnak látszik. Az önálló nyíltárusítású kereskedők száma Budapesten 1890 — 1910 18901 1890» 19002 1910* Települt kereskedők 5476 5864 7 71 ! 9 436 Kofák és házalók 2071 2264 5 087 5 831 Összesen 7547 ' 8128 12 798 15 267 1 A

Fővárosi Statisztikai Hivatal rendszere szerint csoportosított adatok. 1 A

Központi Statisztikai Hivatal rend-szere szerint csoportosított adatok.