Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

VIE BUDAPEST A MILLENNIUM RAGYOGÁSÁBAN A korszak végpontján, 1896-ban, mintegy az elmúlt közel negyedszázad summázataként is, ez a gazdaságában, városképében, társadalomszerkezetében, igazgatásában és művelődésében egyaránt most kiteljesedő modern nagyváros természetszerűen lesz színhelyévé a honfoglalás ezeréves fordulóján lezajló országos ünnepségsorozatoknak, melyek egy évezred visszfényének ragyogásával borítják el alig néhány éves vagy évtizedes palotáit és utcáit: mintegy ennek az ezer évnek eredményeként, értelmeként és szimbólumaként mutatva be őket a nemzetnek és a nagyvilágnak. Az ünnepségek sorozatát 1896. május 2-án, az országos kiállítás megnyitásának estéjón az Opera (majd 7-én a Vígszínház, 18-án a Nemzeti Színház) ünnepi előadása, május 3-án a Mátyástemplomban tartott hálaadó nagy mise, este a város díszkivilágítása és a Gellérthegyen tartott óriási tűzijáték, május 4-én az új, ma is álló Műcsarnok felavatása, május 5-én a Vérmezőn 17 ezer katona felett tartott díszszemle és este a királyi palotában rendezett nagyszabású estély nyitja meg. Az ízig-vérig, technikailag és társadalmának ellentéteiben is modern városon most az ezredéves ünnepségsorozat történelmi díszben ragyogó díszmenetei vonulnak keresztül: látványosságukat tekintve fénypontjai az esztendőnek. Június 5-én Mária Terézia-korabeli kristály üvegű hintóban, katonai díszalakulatok, alabárdos koronaőrök, az országgyűlés és az ország első méltóságainak díszes fogataitól kísérve szállítják át a koronát a Mátyás-templomba, 256. A millenniumi ünnepségekből: a korona átvitele a palotából a Mátyás-templomba 1896. június 5-én 33* 515