Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

ahol két napra közszemlére teszik ki; másnap délelőtt az uralkodó leteszi a királyi palota új szárnyának alapkövét; 7-én a díszmagyarba öltözött magyar és horvát főispánok tisztelegnek a király előtt. Az ünnepségsorozat csúcspontján, június 8-án, Ferenc József koronázásának 29. évfordulóján az ország 89 törvényhatóságának ós az országgyűlésnek javarészt történelmi emlékű fegyverzetbe és díszruhákba öltözött lovasbandériumai, mintegy 1700 fő, vonulnak a Vérmezőről a Várba. Ezüstös harsonás, vörös nadrágos, zöld dolmányos heroldok nyitják meg a menetet, mögöttük fehér lovon a belügyminiszter, kék mentében, kezében buzogánnyal, és utána a törvényhatósági bandériumok hosszú sora, élén Budapest székesfővároséval. A megyei bandériumokban felbukkanó történelmi nevekkel ellentétben Budapest nevében a kapitalizmus vonul fel: a 21 lovas között a sörgyáros és gőzmalmos Haggenmacher, a két megyeri Krausz: Izidor és Lajos, Budapest legnagyobb szeszgyárosai és malmosai (és Krausz Lolának Thurn-Taxis herceggel kötött házassága révén immár az uralkodóháznak is rokonai), a vasöntő Oettl és a gépgyáros Rock, a gázművek vezérigazgatójának fia, Stephani Ervin és a híres mélyfúró céget képviselő Zsigmondy Géza ficánkoltatják paripáikat ragyogó díszmagyarokban. A menet színpompája elmondhatatlan: Heves megye Dobó-korabeli harci öltözetbe, páncélingekbe öltöztette lovasait (köztük gróf Károlyi Mihályt), Csanád bandériuma Mária Teréziakori huszáruniformisban, Háromszéké a székely huszárok XVIII. századi egyenruhájában, Pozsony megyéé XVI1. századi öltözetekben, Ung megyéé kuruc viseletekben vonul. Szeben megye küldöttei ősrégi szász öltözékekben, Komárom városéi a szekeres gazdák, Pozsony városéi Mária Terézia-korabeli úrlovasok brokátselyem öltözékében lovagoltak. Több megye még 1790-es banderiális zászlóit küldte el, mások a napóleoni háborúk nemesi inszurrekciójának lobogóit; Sáros bandériuma eredeti Rákóczi-korabeli zászlót emel ,,Melior est certa pax quam sperata victoria" felirattal. A menet a Vár udvarán tiszteleg a király és a királyné előtt (akit két év múlva, egy anarchista fog leszúrni), valamint a főhercegek előtt (akik közül a vidáman integető kislánya, Erzsébet főhercegnő mellett kis kézi fényképezőgépét csattogtató Stefánia főhercegnőnek, Rudolf trónörökös özvegyének a felvonulás látványát megörökítő fényképei a következő hetekben becses dokumentumai lesznek a képeslapoknak). Meghajlanak a lobogók, majd a menet a Mátyás-templomhoz fordul, és az ott két napon át közszemlére kitett koronát kíséri most le a Parlament új épületéhez, tribünökön, alkalmi páholyokban, ablakokban, erkélyeken szorongó és a járdát ellepő százezrektől szegélyezett útvonalon. A Parlamentből még csak a főbejárat, a díszlépcső és a kupolaterem kész teljesen; itt, a korona jelenlétében ül össze az országgyűlés két házának együttes ülése, hogy törvénybe iktassa az ezerév emlékét. (A javaslatot Gyulai Pál, a kor rettegett konzervatív irodalomkritikusa terjeszti elő, mint az ülés jegyzője.) Majd a bandériumok az Andrássy úton (ma Népköztársaság útja) a kiállításhoz vonulnak, az országgyűlés tagjai pedig visszatérnek a Várba. A királyi palotában a koronát ismét elhelyezik a páncélteremben, az országgyűlés pedig tiszteleg a király előtt. Főpapok bíbor és lila dísze, díszmagyarok, rendjelek, sújtások szédítő színpompájú kavargása áll előttünk Benczúrnak a jelenetet megörökítő híres vásznán. Agyúk dörögnek a Citadellán és a Dunán horgonyzó 257. A millenniumi ünnepségekből: a korona bevitele az Országbázba 1896. június 8-án