Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

225. A „kitett gyermek" megtalálása: jelenet 1 a lelencház előtt az 1890-es években J 226. Az Akácfa utcai árvaház növendékei az 1890-es évek közepén évekre kialakult területi munkamegosztás keretein belül mennek végbe. E keretek konzerválódását nagyban elősegítik a nagyváros még mindig meglevő közlekedési problémái - közöttük elsősorban a lóvasúti vagy az omnibuszközlekedés lassúsága és magas viteldíjai, amit a villamosközlekedés sem tud megváltoztatni, a Buda és Pest közötti gyalogos közlekedésnél pedig a hídpénz; mindezek együtt részint a munkahely és a lakás lehető közelségét igényelték, részint pedig — mint láttuk — a munkahelyek fő típusainak általában már kialakult települése következtében meghatározták a hozzájuk tartozó foglalkozások lakóhelyét is. így maradt korszakunkra az I. és II. kerület továbbra is az aktív és nyugdíjas állami hivatalnokoknak, de a hivatalszolgáknak is, a Délivasút és Kelenföld környéke pedig a vasutasoknak klasszikus városnegyede. A II. és III. kerület sajátos színfoltját a vízivárosi kisiparos kispolgárságon túl egészen a filoxéra lefutásáig, egyre csökkenő számban ugyan, a vincellérek alkotják, ám másik oldalról már a proletariátus is erősen képviselve van: a II. kerületben a téglavetők és a Ganzgyár munkásai, a III. kerületben a téglagyárak és a kartonnyomók munkásai, a hajógyári munkásság és általában a DGT-alkalmazottak révén; ezek soraiban a kerület munkásságán kívül hivatalnokok és főleg hajósok nagy tömegei is hozzájárulnak a városrész profiljának meghatározásához. A pesti Belváros a már generációk óta ott lakó régi patrícius háztulajdonosok, a városháza közelségétől vonzott városi és állami hivatalnokok, valamint az itt és a Lipótvárosban emelkedő nagy paloták alkalmazottainak a negyede — bár a kerület déli részén még erősen tartja magát a régi belvárosi kisiparos-kiskereskedő kispolgár is. Most is a Belvárosban, valamint az V. kerület belső részén, részint a leggazdagabb peres feleknek, részint a bíróságoknak közelségében laknak legsűrűbben Budapest ügyvédjei. Az V. kerület elsősorban a bankok, biztosítók és a nagykereskedelem fellegvára: kivált a nagy gabona- és kézműáru-, valamint fűszernagykereskedők, fakereskedők tartják itt irodáikat, s részben raktáraikat vagy telepeiket is. Ennek megfelelően itt, valamint a VI. kerület a Váci körútra hajló belső részein lakik alkalmazottainak s kivált az ügynököknek és alkuszoknak jelentős hányada. Az V. kerületnek az