Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

éven felüli férfiainak csoportján belül szemléljük: 1881-ben az arány kb. 18%, bár tizennyolc év után: 1899-ben sem megy a 18,5% fölé. A választójogosultaknak az összeírások alapján a következő években váratlanul mégis magasabbnak látszó számát azonban maga a Fővárosi Statisztikai Hivatal fogja leszállítani azzal, a korábbi növekedés értékét is némileg csökkentő megjegyzésével, miszerint többen két kerületben is felvétették magukat a jegyzékekbe, ós így a számot csökkenteni kellett. Az össznépesség (A), valamint a választójogosullak (B) száma és aránya 1872-1899 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. öszszesen kerület öszszesen 1872 |f A* 26 080 22 074 21 846 24 952 23 560 40 500 44 091 41 841 21 189 4 353 270 476 B 1 997** 2170** 1 046** 1 667 1 374 4178 2 250 1312 15 994 /0 7,65 9,83 4,78 6,68 5,83 4,93 5,37 5,13 5,91 1881 5,37 5,91 A 26 915 24 195 24 684 28 906 33 694 56 732 62 254 65 083 30 284 8 804 361 551 B 1 785 1 958 1 161 2 694 2 491 2 453 2 700 3 243 1 569 294 20 348 /0 6,71 8,02 4,78 9,48 7,58 4,34 4,40 5,11 5 24*** 5,64 1899 7,58 4,34 4,40 5,11 5 24*** 5,64 ^ # ^ ^ 45 183 34 864 37 764 24 010 50 138 132 679 158 707 134 906 66 516 32 107 716 874 B 2 694 2 685 1 613 3 298 4 520 6 930 6 923 6 187 4487 39 337 % 6,07 7,78 4,39 14,23 9,18 5,33 4,45 4,67 4,60 5,48 * 1870. évi népszámlálási adatok a pesti kültelki népesség kiszámított szétosztásával a megfelelő kerületek között. ** 1875. évi adatok. *** A IX. és X. kerület összevont választóinak aránya a két kerület összevont népességéhez: 4,81%. **** 1900. évi népszámlálási adatok. A választójog A választó jogosultak számának ilyen számszerű, mennyiségi növekedésén (bár viszonylagosan alapjainak m

égis stagnálásán) belül

azonban — ugyanúgy, mint a legnagyobb adózók esetén is láthattuk lezajlik egy másik, inkább már minőségi jellegű folyamat is. Ez a kép viselő választási jog alapjául szolgáló vagyon, ill. jövedelem jellegének megváltozása, végeredményben tehát — s szempontunkból ez a lényeges a polgár fogalom tényleges tartalmának is jelentős átalakulása. Ezt az átalakulást öt jellegzetes budapesti kerület választójogosultjai létszámának alakulásában az 1881 és 1899 közötti 18 év alatt lezajlott változások alapján rekonstruálhattuk: A választójogosultak megoszlása egyes, jogalapként szolgáló főbb tevékenységi ágak közölt öt kerületben 1881-1899 Év I. IV. V. VI. VII. összesen Év kerület összesen Választók száma 1881 1899 1785 2694 2694 3298 2491 4520 2453 6930 2700 6923 12 123 24 365 Ebből: Hivatalnok Kereskedő Mezőgazda Háztulajdonos Értelmiségi Kézműiparos 1881 1899 1881 1899 1881 1899 1881 1899 1881 1899 1881 1899 820 1004 65 88 22 8 557 644 98 209 58 150 821 821 399 878 1 0 257 321 464 466 377 706 497 1377 833 1285 3 7 202 287 335 565 202 420 580 2573 499 1213 29 37 451 856 170 729 294 764 452 2533 522 786 76 51 648 821 191 656 396 843 3170 8308 2318 4250 131 103 2115 2929 1258 2625 1327 2883 A táblázat jól mutatja, hogy ebben az öt kerületben (melynek választói a budapesti kép viselőválasztóknak 1881-ben éppúgy, mint 1899-ben csaknem pontosan azonos hányadát: 56, ill. 57%-át jelentették — ezen belül azonban a VI. és VII. kerület arányának 18 év alatt két és