Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

194. Az első villamos indulása a Nyugati pályaudvar elől 1887-ben óbudai Fő térig vezető régi vonalát, s ehhez csatlakoztatva részint a Vígszínháztól a Kiskörútig vezető, részben a Lánchídtól a mai Bem téren át a Zugligetig vezető ugyancsak régi vonalat. 1896-ig a villamosítások sorát a Teleki tértől az Üllői útig a mai Hámán Kató utcán és a Városházától a Vígszínházig vezető vonalak villamosítása zárja le. A vállalat további vonalainak villamosítása már a millennium utáni évek feladata marad. 1896 nyarán a két budapesti közúti vasút összesen már közel 50 millió utast szállít; kocsijaik ennek során 12 700 km-t tesznek meg, bevételeik pedig elérik a 7 millió 650 ezer koronát. Versenyben állnak egymással, de van egy közös vállalkozásuk is: fele-fele arányban osztoznak annak a villamosvonalnak a részvényein, melyet több kérelmük elutasítása után végül is a föld alatt vezetve kénytzerülnek megépíteni, és amelyen a mai Vörösmarty tértől az Állatkertig az Andrássy ima Népköztársaság) út alatt húzódva 1896 májusában indul meg a forgalom, már az első évben 3 millió 148 ezer, jórészt nyilván a szenzáció által is vonzott utassal. Es a tömegközlekedés újabb, immár tőkeerős, tehát tervszerű forgalmat kialakítani képes vállalataként 1895-ben jön létre az eddigi szétforgácsolódó kis tőkékre alapozott egyéni vállalkozásokkal szemben az Omnibusz Társaság, mely elsősorban Pest és Buda a Lánchídon át 195—196. Villamoskocsi típusok az 1890-es második feléből