Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849
10. Vasvári Pál. Litográfia, lí mind a Pesti Hazai Első Takarékpénztárról, mind a Budai Takarékpénztárról — örültek, ha legalább a pénztáraikat csapatostul megrohanó betétesek követeléseinek eleget tehettek. Es a három pesti kereskedőegylet — a pesti királyi szabadalmas nagykereskedők testülete, a pesti polgári kiváltságos kereskedőtestület és a pesti izraelita kereskedőtestület - hiába fordult 2 millió forintnyi kölcsönért az alakulóban lévő kormányhoz is, mert a kormány szívesen segített volna ugyan, az államkincstár azonban szintén kongott az ürességtől. Ha tehát egyelőre mégis sikerült magukat úgy-ahogy a felszínen tartaniok, azt a pesti kereskedők egyedül annak köszönhették, hogy végül — ha nem is 2 millió forintot — legalább 1 milliót csak képesek voltak kipréselni magából az osztrák Nemzeti Bankból, amely segédkezet kívánván nyújtani a bécsi kereskedőknek, kénytelenítve érezte magát segédkezet nyújtani a bécsi kereskedők pesti üzletfeleinek is.25 A válság csapásai azonban korántsem csupán a kereskedőkre sújtottak le Pesten: márciusban már a Pesti Hengermalom-Társaság, a Pesti Cukorgyár-Egyesület és a Pesti Vasöntő-és Gépgyár-Társaság is súlyos bajokkal küzdött s egyedül a kormány kisebb gyorssegélyeinek köszönhette életbenmaradását, a Dunagőzhajózási Társaság óbudai hajógyára pedig, amely 1847-ben még hatvan hajót bocsátott vízre, a rendelkezésére álló pénzösszegek megcsappanása miatt a folyó esztendőre már mindössze harminc hajó építését vehette tervbe, s ennek megfelelően kereken ezerhatszáz munkása közül is kénytelen volt már március végéig negyedfélszázat utcára tenni. S nem volt különb a kézműipar helyzete sem: a céhbeli mesterek szintén egyre növekvő számban mondottak búcsút legényeiknek Pesten is, Budán is, úgyhogy a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tagjai április elején már attól tartottak, hogy rövidesen a helybeli céhlegények fele munkanélkülivé lesz.2fi És a válságot természetesen megsínylették azok a bérből vagy fizetésből élő pestiek is, akik egyelőre nem veszítették el munkájukat; megsínylették mindenekfölött azért, mert a bankjegyek iránti bizalom megrendülése az élelmi cikkek piaci forgalmának nagyarányú szűkülését is maga után vonta, ez pedig az élelmiszerárak — kivált a hús- és a kenyérárak — rohamos emelkedésére vezetett. És a városi hatóságok tettek ugyan lépéseket az üzérkedés megfékezésére — a kiváltságos helyzetükkel visszaélő pesti és budai mészárosok céhét például megfosztották a marhahús kizárólagos árusításának a jogától, sőt Budán a mészárosok céhét teljesen fel is oszlatták —, s ezek a lépések hoztak is eredményeket, de csupán hosszú hetek múltán. Addig viszont az élet egyre nehezebb lett, s minthogy enniök csak kellett az embereknek, mind többen kerültek például a kilakoltatás sorsára, mert felélték azt a pénzt is, amelyet lakbérfizetésre kellett volna fordítaniuk, s mind többen rohanták meg a pesti zálogházat is, olyannyira, hogy az intézet pénztárai áprilisra teljesen kiürültek, raktáraiban meg ugyanekkor együttvéve másfél millió forintot érő ingóság halmozódott fel.27 A munkanélküliség és a drágaság növekedése pedig a társadalmi feszültségeket is újabbakkal tetézte, amennyiben hirtelen lángra lobbantotta a pesti munkásmozgalom parazsát is. Azok a kubikosok, akiket Crettier Károly foglalkoztatott a várostól bérelt homokbányáiban, már a forradalom kitörésének a hetében sztrájkba léptek, ski is csikartak 10 %-os béremelést. A pesti német szabó céh legényei pedig április 10-én ennél is nagyobb — 25—33 %-os — béremelést kezdtek követelni, s amikor mestereik elutasították követeléseiket, bejelentették, hogy a következő hétfőn, 17-én ők is mindnyájan felhagynak a munkával. Majd, mikor ez a fenyegetés szintén hatás nélkül maradt, ugyanők a céhrendszer teljes felszámolásának a jelszavát sem késtek kiadni, s egy-két napon belül megnyerték ennek a jelszónak egy sor más céh legényeit is, úgyhogy képviselőik 13-án már a pesti céhlegények felének, négyezer legénynek a nevében kereshették fel a márciusi fiatalok elsőszámú gyűlhelyén, a négy hete Forradalmi Csarnok névre hallgató Pilvaxkávéházban a munkások által leginkább ismert és tisztelt márciusi fiatalt, Vasvári Pált azzal a A munkásmozgalom jellángolása