Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

II. A NAGYVÁROS ÚTJÁN A főváros gazdasági életének ez, a városegyesítést megelőző negyedszázadénál nem hogy A népességkisebb, de jóval nagyobb arányú fellendülése természetszerűen nem szűnt meg éreztetni hatását szám a város népességszámának alakulásában sem. Már 1880, a fejlődés menetének a válság utáni novek

edese stabilizálódása megindítja a népességszám újabb jelentős emelkedését, mely korszakunk végéig — s kivált 1890 után hatalmas méretekben kibontakozva — immár állandósul. A fejlődés tényezőit most is a hazai kapitalizmus fejlődésének már a városegyesítés előtti periódusról szólva hivatkozott kétarcúsága határozza meg. Míg ugyanis a munkaalkalmak száma a főváros gyors gazdasági fejlődésének következményeképpen továbbra is állandóan nő, addig a falun, a jobbágyfelszabadítás teljes lezárultával éppen korszakunkban stabilizálódnak a paraszti terjeszkedés, a paraszti polgárosodás határai, ill. válnak érezhetővé a stabilizálódás következményei. Ennek során egyrészt megáll a paraszti gazdaság eltartóképességónek fejlődése (adott agrotechnikai színvonalon még hosszú időre), másrészt tovább tart, s erősödő ütemben, az elvándorlás a faluból. Korszakunkban Budapest még mindig képes felszívni a fenyegető nyomortól hajtott vagy a falusi kisszerűségnél többre vágyó emberek a főváros felé sokban éppen az így nyíló munkaerőbőség nyújtotta lehetőség hatására is megnőtt munkaalkalmai felé áramló tömegeit. Az 1900-as évek elején gyakorlatilag Budapest még képes betölteni Magyarország Amerikájának szerepét: népességszáma növekedési ütemének gyors és erőteljes hanyatlását csak 1900 után fogjuk észlelhetni. Budapest népességszámának alakulása 1869 — 1896 Népességszám Növekedés üteme a polgári népességben teljes polgári növekedés ha 1869 = 100 ha előz5 év = 100 1869 1880 1890 1896 280 349 370 767 506 384 617 856 270 476 360 551 492 237 601 636 90 075 131 686 109 399 133 182 222 133 137 122 A táblázat világosan megmutatja, hogy egyrészt a város népessége a városegyesítés óta eltelt mintegy negyedszázad alatt megkétszereződött, másrészt a növekedés üteme, mely 1890-ig elég egyenletes volt, 1890 után hirtelen meggyorsult: már hat év alatt megközelítette az előző két periódus évtizednyi növekedésének arányait (s tudjuk, hogy 1900-ig, tehát az évtized végéig, azt jelentősen túl is szárnyalja), sőt az egy évre eső növekedés átlagszámát illetőleg már 1896-ig túl is haladta azokat. Mindez, pontosan összevágva a gazdasági fejlődés menetét az előző fejezetben bemutató számainkkal, jól érzékelteti: a város népességszámának alakulása egy bizonyos fáziskéséssel ugyan, de pontosan követi a gazdasági fejlődéssel megnyíló lehetőségeket. Ami azt is mutatja, hogy az ország — legalábbis bizonyos területei — már élénk és szoros figyelemmel kíséri a Budapest nyújtotta munkalehetőségeket, és aránylag gyorsan reagál is arra. Népességszámának ilyen emelkedésével Budapest még tovább növelte részesedését Magyarország népességében. Az 1869. évi 1,75%-ról e részesedés 1880-ig ugyan csak 2,28, de 1890-re már 2,81%-ra (a Horvátország nélküli Magyarországon belül meg éppenséggel 2,6, ill. 3,2%-ra) emelkedett; 1896-ban már ennél is többre, mivel 1900-ra a 3,2 (ill. a 3,7)%-ot érte el. Olyan növekedés ez, mely ugyanakkor még nagyobbra növelte a távolságot Budapest és a vidék városai között. A második legnagyobb magyar város, Szeged 1890. évi népessége Budapestének már csak 16,5%-a (míg 1869-ben még 25%-át tette ki), a Horvátország nélküli Magyarország 1910-re nyolc legnagyobb városának (Szeged, Szabadka, Debrecen, Pozsony, Temesvár, Kecskemét, Nagyvárad, Arad) együttes lélekszáma 1869-ben még Budapestének 131, addig 1890-re már csak 89%-a. Népességszámban a főváros VI., VIL, VIII. kerületének mindegyike ekkorra