Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

Pest malmára hajtotta a vizet az is, hogy Pesten a véletlen kedvezéséből éppen a bécsi forradalom kitörésének a hetében nyílt meg a soron lévő József-napi országos vásár, hogy tehát itt éppen ekkor ritka alkalom adódott a cselekedni vágyó helybeliek és a városba tóduló vidékiek együttes fellépésére —, de hogy Pest városa 1848 március 15-én egyszerre Pozsonynak is, Bécsnek is igazi vetélytársává nőhetett, az legfőképpen mégis maguknak Pest lakóinak volt köszönhető. Köszönhető volt mindenekelőtt Petőfinek és a körötte tömörülő radikális író-fiataloknak, akik az alsótábla ellenzéki vezérszónokának, Kossuthnak a kezdeményezésére és a pesti Ellenzéki Kör felkérésére már két nappal a bécsi forradalom kitörése előtt kidolgozták a maguk tizenkét pontját, hogy azután a polgári átalakulásnak ezt a programját Kossuthék támogatására mint a pestiek és a Pesten vásározó vidékiek tömegeinek közös petícióját terjesszók majd az országgyűlés elé, amikor pedig 14-én este értesültek a bécsi forradalom győzelméről, nyomban megértették, hogy most még ennél is messzebbre kell menniök, hogy többé nem szabad puszta peticionálgatásra szorítkozniuk, hanem kész helyzet elé kell állítaniok Pozsonyt is, Bécset is, s Az utca ennek megfelelően másnap már a magyar forradalom szülővárosává avatták Pestet, maguknak forradalma meg egyszersmindenkorra kivívták a márciusi fiatalok elnevezést. De köszönhető volt a siker a névtelen pestieknek is: a több mint ezer itteni egyetemi hallgatónak, a (kontárokkal egyetemben) közel tízezernyi céhlegénynek, a háromezernyi gyári és manufaktúra-üzemi munkásnak, a több mint kétezer kereskedősegédnek, az ugyancsak több mint kétezer napszámosnak, a hétezernél is több férficselédnek meg az előző ínséges esztendőkben faluról Pestre özönlött és itt azóta — nemkülönben ezres tömegekben — alkalmi munkákból tengődő nincsteleneknek, akiknek a zöme azt remélhette, hogy Petőfiék törekvéseinek érvényre juttatása végre-valahára lehetővé fogja tenni a nehézségekből való kilábolást, s akiknek ezért mindenki másnál nagyobb részük volt abban, hogy március 15-én óráról órára rohamosan növekedő sokaság sorakozott fel a márciusi fiatalok mögött s ennek a seregnek a létszáma végül elérte a húszezer főt.1 s-l£tKM AST. 2. Petőfi a Nemzeti dal első kinyomtatott példányával a Landerer és Heckenast-nyomda előtt 1848. március 15-én. Ceruzarajz, 1848. Történelmi Képcsarnok