Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

J. A FORRADALMAT GYŐZELEMRE VIVO PEST Pest városa a XIX. század első felében szívévé lett Magyarország gazdasági életének s ezzel párhuzamosan az ország kulturális életének is, a politikai központtá fejlődés útján viszont 1848 előtt még csak az első lépéseket tudta megtenni. Hiszen a pesti sajtó a negyvenes évek felvirradta óta már országos szerepet játszott ugyan s a negyvenes évek folyamán Pest vármegye ehelyütt rendezett évnegyedes közgyűlései szintén országos szerephez jutottak, a forradalmat közvetlenül megelőző esztendőkben pedig Pesten — az itteni országos vásárok alkalmával — zajlottak le azok a még jelentősebb tanácskozások is, amelyeken az évtized második felére állandósult pártkereteket öltő két nagy politikai csoportosulásnak, a Konzervatív Pártnak és az Ellenzéki Pártnak az ország minden szögletéből egybegyűlt vezetői vitatták meg a közérdeklődés előterében álló kérdéseket, az országgyűlések színhelye azonban ezekben az években is változatlanul Pozsony, a főhatalom birtokosainak székhelye pedig Bécs maradt. 1. A PORRADALOM KIROBBANÁSA ÉS A PESTIEK Hanem 1848 végül ezen a téren is meghozta a döntő fordulatot. S ebben számottevő része volt a külső körülmények alakulásának — hiszen Pest malmára hajtotta a vizet, hogy az európai forradalom hirtelen feltört áradata, miután úrrá lett januárban Palermón, majd februárban Párizson, március 13-án immár Bécset is elborította; és Pest malmára hajtotta a vizet az, hogy az elmúlt év novembere óta Pozsonyban ismét együtt ülő országgyűlés ellenzéki követi csoportjának liberális törekvései egészen a bécsi forradalom győzelméig rendre megfeneklettek az udvarnak és a diéta udvarhű elemeinek makacs ellenállásán, hogy tehát az országgyűlés képtelen volt megfelelni a közvélemény jobbik fele által iránta táplált várakozásnak; s ezenkívül l. Az ország központjává fejlődött Pest. Litográfia az 1840-es évek derekáról