Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

városa is csatlakozik Deáknak a nemzet jogait fenntartó óvásához. Buda, mely e hónapokban különben talán Pestnél is aktívabban politizált, ezúttal óvatos: azonosítja ugyan magát az óvással, de nem csatlakozik hozzá, mivel mint keményen meg is mondják — nem akarják ezzel megadni az alkalmat az erre nyilván régóta váró reakciónak, hogy keményebb eszközökkel léphessen fel. A pesti óvást augusztus 29-én az uralkodó meg is semmisíti és elrendeli a közgyűlés felfüggesztését. De Pest város még két nap múlva is tiltakozik: felír a törvénytelen adóbehajtások és más intézkedések ellen, majd — már előre látva működésének biztos végét — augusztus 30-án, a közgyűlés feloszlatásának esetére, a tanácsot és a megválasztott tisztviselőket együttesen (mint ún. „teljes" tanácsot) közgyűlési hatáskörrel ruházza fel, csupán a közjogi ügyek tárgyalását tiltva meg nekik. Buda ugyanaznap keményebb határozatot hoz: feloszlatás esetén a választott tisztviselők és a képviselők jogaik fenntartásával visszalépnek, a tanács még 15 napig fungálhat a kurrens ügyek lezárására de azután már csak a nem választott tisztviselők maradhatnak hivatalban. Az aggodalom és az előrelátás nem is volt felesleges. 1861. szeptember 4-én ismét már 1849-től régi ismerősünk, Koller Ferenc jelenik meg királyi biztosként, s feloszlatja mindkét város közgyűlését. Már csak a tanácsok működnek tovább. Október 21-én azonban a pesti tanács kijelenti, hogy a törvénytelen rendeleteknek nem engedelmeskedik és le fog mondani, ugyanakkor Koller a A június 8-i határozatot fogalmazó Királyi Pált felfüggeszti és őt, a hadsereg megsértése miatt, hűtlenségi perbe is fogják. Novemberben Pesten így már csak Rottenbiller főpolgármester elnöki intézkedései viszik a kurrens ügyeket. November 21-én azután a királyi biztos mindkét városban új tisztikart is nevez ki, Pesten Krászonyi Ferenc helytartótanácsossal, Budán pedig Paulovitscsal, az 1861. évi választáson Feley erős kisebbségben maradt ellenfelével az élen. A hivatalnokok nagy része már néhány napon belül le is teszi az esküt, mielőtt a Helytartótanács kötelezné őket hivataluk további ellátására. Csupán a legexponáltabb emberek távoznak: Pesten nemcsak Rottenbiller, hanem Thaisz Elek főkapitány is. Az új községtanácsok mellé Koller 1862 januárjában ezúttal Pesten 110, Budán 60 tagú választmányt nevez ki, 22 bizottságba tagolva őket. Űgy látszik, hogy a nyílt abszolutizmus évtizede ismét visszatér. Äz új rendszer azonban - személyileg már sajátos keveredése a kompromisszív liberális 48-asok- A politikai nak és az abszolutizmus bürokratáinak - 1865-re ismét megindul az átalakulás útján; ezúttal magatartás Pesten erősebben, mint Budán. Az 1865. évi országgyűlés alkalmából ugyanis a képviselőválasz- átalakulása tások megszervezésére egy ízben ismét a régi, 1861-es bizottmányokat hívja össze az uralkodó jeleként annak, hogy feloszlatásukat maga sem tartja véglegesnek. Pesten ez alkalomból szeptember 27-én a Helytartótanács ismét visszahívja Rottenbillert és vele együtt Thaiszt is, Budán azonban az 1861-ben installált Paulovits polgármestert már 1867-ig megtartják tisztségében. A provizórium időszakát a történetírás sokáig egyszerűen az udvarnak az abszolutizmus mentésére irányuló, de a kiegyezést meggátolni már nem képes — s így egészében sikertelen kísérleteként kezelte. Éppen a testvérvárosok, és főleg Pest város politikájának alakulása e hat év alatt azonban jól mutatja, hogy az udvar számára ez az idő mégsem múlt el haszontalanul. A társadalomban ui. éppen ez alatt az idő alatt olyan változás zajlott le, ill. vált észlelhetővé, mely nélkül a kiegyezés végül is nem, vagy legalábbis csak jóval nehezebben jöhetett volna létre. Magának e változás teljességének feltárása és adatszerű elemzése még megoldandó, hosszú és bonyolult munkát igénylő feladat — és ha mégis szólunk róla, egyelőre inkább csak egyes tünetek megállapítására szorítkozhatunk: közöttük elsősorban a pesti képviselő-testület tagságának 1848 és 1867 között végbement átalakulására. A városi képviselő-testületi tagság stabilitása Pesten 1848-1867 Választási év Az ekkor megválasztottakból első mandátumát Összesen Választási év 1848-ban 1861-ben 1867-ben Összesen Választási év kapta Összesen 1848 240 240 1861 79* 207 286 1867 40 91 154 285 * Még 170-en választhatók a 48-as képviselő-testületből. A táblázat legfőbb tanúsága az 1848-at közvetlenül képviselő elemek számának nagymértékű lecsökkenése már az 1861. évi választáson is — s még inkább 1867-re. Egyszerűen kiöregedésről nem beszélhetünk, hiszen láttuk: a 48-as bizottságnak 1861-ben még 170 tagja élt. A további nem kevésbé tanulságos jelenség: a 61-ben megválasztottak ugyancsak erős kicserélődése 67-ben, pedig ez esetben elöregedésről még kevésbé beszélhetünk. S ha tekintetbe vesszük is azt, hogy