Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

Az októberi diploma után néhány héttel ugyanis a főtárnokmesternek, a visszaállított 1847-es viszonyok között a szabad királyi városok legfőbb irányítójának megbízása alapján Pesten Rottenbiller Lipót, az 1848-as polgármester, Budán pedig Ráth Péter tanácskozásokat kezdtek ,,a városnak jellem, értelmiség és közbizalom által kitűnő polgáraival" a városi törvényhatóságnak a 48-as alapra történő visszahelyezése tárgyában. Mivel a megkérdezettek egyhangúan az 1848. évi XXIII. te. alapján álló városi szerkezethez való visszatérést javasolták, Rottenbillerék ilyen értelemben tájékoztatták a tárnokmestert. Ennek hozzájárulása után december 24-én Rottenbiller összehívta a 48-as pesti képviselőtestület választóképességét el nem vesztett 170 még élő tagját, akik kimondták, hogy az általános tisztújításig önmagukat egészítik ki az 1848. évi 278 főnyi létszámra, mégpedig a 10 tagú 48-as kijelölő bizottmány még élő 7 tagjának Közreműködésével. December 27-én ez meg is történik; az immár 270 főnyi testület január 2-án meg is választja az új ideiglenes tisztikart. Budán csak január 31-én, ám az összes választó — mintegy 1500 fő — bevonásával végleges tisztújítást tartanak, melyen Feley Edét választják polgármesterré. A végleges tisztújításra Pesten csak március 20-án kerül sor; a választás április 9-ig tart, összesen 7 napot véve igénybe. Az összegyűlt, esetenként 2300 — 2900 fő között hullámzó létszámú tömeg külön-külön szavaz a jelölő bizottmány tagjain kezdve minden választás alá tartozó tisztviselőre, és végül a népességszámnak megfelelően ekkor már 290 főnyi új képviselő-testületre. Az új pesti képviselő-testület január elején még ideiglenes összetételében megkezdte működését. Mindenekelőtt, tudatosan ignorálva a tényt, hogy a régi állami rendőrséget nem oszlatták fel, már január 4-én városi rendőrség szervezését, felszerelését, sőt felfegyverzését rendelik el, miután előzőleg már december végén a ,,közbátorság megszilárdítása" érdekében városrészenként, utcák szerint megszervezik a ,,békebiztosok", az angol típusú ,,konstáblerek" intézményét. Az ország és a város címerével s nemzetiszínű szalaggal díszített (a jogfolytonosságot hangsúlyozandó 1848-as évszámmal ellátott) buzogányt hordó testületbe a vezető polgárok, köztük Jókai, de pl. két Károlyi gróf is sietnek belépni. A liberális polgár gyors fellépése ez, minden, az elért — s számára kielégítő — célokon túlmenő, a politikai lazulást tovább kihasználni akaró társadalmi törekvés ellen. Január elején megalakítják a közgyűlés 17 bizottságát is. A pesti közgyűlés és a tanács e hónapok alatt különben is igen aktívan dolgozik. A folyó ügyek rutin intézésén túl rendeletben szabályozza többek között a közrendészet, a honosítás, a lakhatás, ill. a letelepedés, az útkövezés és a járdarakás, az állatok levágása és egy felállítandó húspénztár, valamint a regálédíjak kérdéseit; az abszolutizmus felszámolásával előállt új helyzetben a városi autonómia tágítását és biztosítását minél jobban alátámasztani képes intézkedések ezek. Kidolgozza a közgyűlés a város új szervezési szabályzatát, létszám- és fizetési rendszerét is. A régi jogaiba visszaállított törvényhatósági önkormányzat erősen kibővült jogkörrel rendelkezik az abszolutizmus alattihoz képest. Az új státus már felveszi az abszolutizmus alatt külön állami szervként fungált, de most ismét városivá lett igazságszolgáltatási szervek és a rendőrség alkalmazottait is. A város személyzete az előbbiek révén csak 22, de az utóbbiakkal már 368 fővel növekszik; ám ez utóbbi rendőri létszám, tekintetbe véve, hogy a császári rendőrség Pest-Budán 600 főnyi alakulatot tartott, nem látszik túlzottnak. Az oktatási személyzet száma 107, az egészségügyié 91 ; ebből kb. 20 az orvos, 9 a bába, a többi ápoló és adminisztrátor. Rendezik a fizetéseket is: a város igyekszik alkalmazottainak állásukhoz megfelelő életszínvonalat biztosítani — ha még nem is teljes eredménnyel. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az új közgyűlések és a bennük helyet foglaló értelmiségiek, polgárok akár Pesten, akár Budán megelégedtek a városigazgatás ilyen átszervezésével, kibővítésével — akkor, amikor e hónapokban országszerte, s legvilágosabban éppen az ismét Pesten levő országgyűlésen, az abszolutizmus teljes lebontásáért és az 1848-as alap továbbfej lesz' téséért folyik a harc. Ebbe az új képviselő-testületek teljes erővel be is kapcsolódnak, s hogy e törekvésnek nemcsak az utca tüntető mesterlegényei és jurátusai, hanem a választópolgárság között is megvan a maga bázisa, a tisztújításnál is kiderül. A választók közül ugyanis sokan emigránsokra, sőt külföldi politikusokra szavaztak: így kapott Pesten 976 szavazatot Kossuth, 835-ötTürr, 213-at III. Napóleon (!) és mások. Miattuk a kormány az uralkodó rosszallását közli is a városokkal; Buda közgyűlése azonban kijelenti, hogy a 48-as törvények védelme miatt külföldre távozott személyeket nem tekinti a trón és az ország külhatalmakkal cimboráló ellenségeinek. A pesti közgyűlés június 8-án rendkívül éles hangon tiltakozik a katonaság túlkapásai és az abszolutizmusnak a megtagadott adókat karhatalommal behajtani akaró törekvései ellen. A Királyi Pál által fogalmazott felirat ingerülten hivatkozik arra, hogy az abszolutizmus 12 éve alatt csak Pest városa 13 millió forint adót fizetett be, amellett ingatlan vagyonából az abszolutizmus „zsoldosai" 347 ezer forintnyi értéket elpazaroltak (itt a felterjesztés többek között nyilván az újpesti kikötőnek a kincstár számára valóban olcsó pénzért átengedett területére gondolt) és 37 ezer forint adósságot hagytak hátra. És bár a város, értesülve Havas József királyi vizsgálóbiztos e sértő felirat körülményeinek nyomozására történt kiküldéséről, még igyekezett mentegetni ellenzéki álláspontját, amikor néhány hét múlva már az országgyűlést is feloszlatják, Pest