Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

cia volt, mely nagyjában egy időben -éppen úgy utolérte Ferenc József győztes ellenfelét, az 1860-ban szintén a liberalizálódás útjára kényszerült III. Napóleont, mint Oroszországban az ugyancsak reformokra fanyalodó cárt. A változás mindenütt bonyolultáttételekenkeresztül a tőkés termelés kibontakozásának olyan, alapjában gazdasági folyamatnak révén érvényesül tehát, melynek felépítményébe Magyarországon -éppen e folyamatnak teremtményeiként egyaránt beletartoznak többek között a pesti utca tüntető mesterlegényei és a pesti Városháza e tüntetések hullámától is segítve újból visszatérő 48-as képviselő-testületi tagjai. De e folyamatnak éppen ebből, még a kapitalizmus további kibontakozásának irányába mutató tendenciájából következik, hogy az abszolutizmus lazulásának közvetlen haszonélvezője ekkor a liberális polgár lesz és nem a pest-budai mesterlegény, gyári munkás. S ha — mint látni fogjuk - az abszolutizmus bukása persze az ő emelkedésének útjából is elhá\ K M / KII I> I V AT K K I> rít majd bizonyos akadályokat, ez még csak a a.Ncfeiejts"*« további harc kedvezőbb alapfeltételeinek létrejöttét jelenti: olyan harcénak, mely valója- 96. „Nemzeti Divatkép" 1860 decemberéből. Litogban már csak a városegyesítés után, és a már rafia beérkezett polgártól függetlenül, sőt éppen ő és az általa képviselt egész tőkés rend ellen fog majd kibontakozni. A pest-budai tömegmozgalmak jelentőségét ennek ellenére sem kicsinyelhetjük le; az abszolutizmus bizonyos szempontból az egész országra kiterjedő legmagasabb igazgatási és katonai szervezetének székhelyén a nagyváros már polgári társadalmának mozgalmai mindenesetre siettetik az abszolutizmus csődjének tudatosítását és következményeinek levonását. Emellett — ami talán még jelentősebb - tovább erősítették Pest országos politikai jelentőségét is az országos ellenzéki közvélemény szemében. Ez a szerep 1854-ben, Deák Pestre költözésével tér vissza a városba: Deák az Angol Királynő Szállodában száll, ahol a második emelet 71 72., nyáron 54 55. számú szobáit foglalja el. A szobákban lebegő, gyakran áthatolhatatlan szivarfüstben kezdenek majd kialakulni azok a politikai koncepciók, melyekre pesti hírekként figyel fel az ország, s melyek 1867-re akiegyezéshez fognak vezetni. S ettől kezdve, az ötvenes évek végének nagy kulturális megmozdulásaival, s még nagyobb politikai tömegmozgalmaival alátámasztva, már egyre inkább ez a nem hivatalosan fővárosi Pest-Buda, s az itteni politikai közvélemény válik mérvadóvá minden, az abszolutizmus ellen forduló bármilyen színezetű hazai erő számára. A pesti és budai városigazgatást, melynek vezető pozícióiba az abszolutizmus lazulásának ^ városegyik legszembetűnőbb következményeként a testvérvárosok liberális polgárai 1860 legvégén igazgatás visszatérnek - mint láthattuk , egészen az októberi diplomáig az autonómia teljes hiánya változásai jellemezte. Mind a magisztrátus, mind a községtanács a két várost közvetlenül felügyelő Helytartóság által kinevezett személyekből állt. A változást azonban már jelezte egyrészt olyan embereknek kinevezése, mint Staffenberger István, már 1848-ban Pest város népszerű szószólója másrészt éppen az ő 1860. augusztus 14-i felszólalása és a községtanács által azonnal közakarattal 197. sz. alatt elfogadott határozati javaslata a pesti községtanács jegyzőkönyveinek magyar nyelvű vezetése, a városigazgatás belső kezelési és ügyviteli nyelvének magyarrá tétele iránt. Jelezte ez az abszolutizmus iránt legalábbis nem ellenségesnek vélt községtanácsnak is immáron azt a törekvését, hogy a várost közelítse azokhoz az igényekhez, melyek belőle az alakuló nemzeti piac központját kívánják formálni, s ennek jegyében először is megmagyarosodását, a piac uralkodó nyelvéhez való asszimilálódását kívánják. Bár az első pesti magyar nyelvű jegyzőkönyvek aláírásai még nagyon is mutatják a német polgárok küzdelmét olyan szavak leírásával, mint „községtanácsos", öt héttel később Buda város tanácsa is a magyar nyelvű ügyvitel mellett foglal állást. Az abszolutizmus fellazulásának folyamata azonban már városi vonatkozásban sem állt meg e ponton: az egyelőre csak az 1847-es rendszert visszaállító októberi diploma a városi igazgatás vonatkozásában is új helyzetet teremtett.