Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

lyokhoz tartozó egyének szerepét hangsúlyozzák. És rájuk, az ő elődeikre, aTáncsicsot 1848-ban kiszabadító pesti tömegekre emlékezik az aggodalmaskodó budai törvényszék, amikor 1860 nyarán a márciusi események szervezésében való részvétellel vádolva börtönéből naponként a bíróság elé és visszakísért Táncsics őrizetéül a fogláron kívül 1 tiszt vezetésével 20 gyalogost és 4 lovas tüzért kér és kap a városparancsnokságtól, Woravka pest-budai rendőrigazgató pedig a tárgyalás napján már hajnali 5-kor ott lesi a Várban a törvényszék előtt esetleg tüntetni készülő tömegeket. Az októberi diploma elleni tüntetés összesen 19 sebesültje és letartóztatottja között is jellemző az arány: 3 asztalos-, 3 szabó-, 2 cipész-, 1 1 borbély- és péklegény, 2 kereskedősegéd, 1 napszámos, 1 pincér — és csak 3 a félig-meddig is értelmiségi. Ismét a munkások a tevékenyek a császári címerek kezdődő leverésében is. És amikor az abszolutizmus regenerálódásával, 1861 végén ismét lecsapnak az ellenzéki erőkre, a pesti hadbíróság előtt ugyancsak kőműves-, kádár-, mészároslegények, napszámosok állnak. Természetesen teljesen más okokból és más módon, előbb-utóbb csatlakoznak az elégedetlenséghez és kiábrándultsághoz a pesti Kereskedelmi és Iparkamara tagjai: jómódú nagy- és középpolgárok is, akik az ötvenes évek elején még nem fukarkodtak ironikus megjegyzésekkel a 48 előtti hazai állapotok elmaradottságát illetően; ekkorra már maguk is lassan az abszolutizmus ellen fordulnak, s az ország önállóságának visszaállítására kezdenek célozgatni. Követeléseik ilyetén alakulása párhuzamosan gazdasági emelkedésükkel és az abszolutizmus lazulásával — igen jellemzően mutatja be nemcsak a pest-budai tőke pozícióinak és ezáltal hangjának erősbödését is, hanem ezzel párhuzamos kiábrándulását is az abszolutizmusból. Saját növekvő gazdasági ereje és a társadalomban minden vonatkozásban kibontakozó, Pest-Budán különösen érezhető polgárosodás az abszolutizmust e réteg számára csakhamar feleslegessé tette, sőt, mivel a pestbudai tőke az alakuló nemzeti piacról a konkurrens osztrák tőke kiszorításában is érdekelt, bizonyos mértékben már a nemzeti függetlenség követelőivel is kezdte közös platformra hozni. Olyan körülményként, mely a kiegyezés mögött álló gazdasági erőket és ezáltal az egész kiegyezés bázisát illetőleg is eddigi képünket és ebben Pest-Buda gazdasági fejlődésének jelentőségét tisztább színekkel segít megrajzolni. A Habsburg-abszolutizmus rendszere alapjában persze nem e mozgalmaktól bomlott fel: ezt önmagukban sem a pesti mesterlegények, sem a nemesi, sem a honvédtiszti összeesküvések -még kevésbé a polgári vagy főnemesi protestációk nem tudták volna elérni. Az abszolutizmus különféle formákban sok helyütt még eleven csökevényeinek lehetetlenné válása európai tenden-95. „Urak bálja" magyar nemzeti viseletekben az Európa szálló dísztermében 1860. január 23-án. Litográfia 250