Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873
VI. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG POLITIKAI KÖZPONTJA Nem meglepő, ha Pest-Budának ez a polgári társadalom ismérveivel országos viszonylatban már leginkább rendelkező társadalma: a magyarországi nemzeti piac itt alakuló központjának bázisán kiépült nagyburzsoáziája, széles kispolgárosodó rétegei, erős értelmisége és főleg nagy létszámú proletariátusa, előbb-utóbb, ha különböző motívumok hatása alatt is, szembekerül azzal az abszolutizmussal, mely egyrészt a nemzeti piac önállóságát kívánja megszüntetni, másrészt modernizált formában, de alapjában a nagytőkével szövetkezett osztrák—cseh feudális uralkodó osztály uralmát kívánja fenntartani, ill. kiterjeszteni az egész birodalom fölé ennek összes politikai, ideológiai, adminisztratív következményével és sallang jávai együtt ideértve még a régi céhes vezetőrétegek uralmának lehető stabilizálását is. Pest ilyen módon társadalmilag természetes bázisa lesz minden olyan törekvésnek, mely az abszolutizmus megdöntésére irányul: ezzé teszi egyre inkább kibontakozó országos gazdasági központ szerepe és népességének növekvő száma is, mely bármilyen szervezkedés lebonyolítását nagymértékben megkönnyíti. Mint az ötvenes évek elején Jubál Károly, az első antiabszolutista mozgalom egyik vezetője és vértanúja „honmentési tervezet"-ében már meg is írja: az ellenállást szervező bizottmány székhelye Pesten kell hogy legyen, „mivel Pesten az idegenek az országnak minden részeiből az évnek minden szakában, minden nagyobb gyanú nélkül megjelenhetnek. — Pesten a bizottmányi tagok különféle helyen összejöhetnek anélkül, hogy szemet szúrnának. Pesten futárjainkat és kémeinket legbiztosabban elrejthetjük, mivel már megjelenésük is ismeretlen, és aztán vannak esmerőseink, akikben teljesen bízhatunk ... A nép emberi közt vannak több becsületes és tiszteletreméltó egyéneink, akik többet áldoznak, mint a volt kormánybiztosaink és képviselőink." S az események igazolják: az 1849és 1867közötti korszak minden, némileg is jelentős, az abszolutizmus megdöntésére irányuló szervezett kísérlete előbb-utóbb valóban kapcsolatba jut Pesttel. 92. Ferenc József fogadtatása Budán 1857-ben. Sterio Károly olajfestménye. Kiscelli Múzeum