Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

4383, a Terézváros belterületén 14 219, a Terézváros külterületén 20 214, a Józsefvárosban 20 165, a Ferencvárosban 7751, e két utóbbi városrész kültelkén 6118, Kőbányán 1854 a túlzsúfolt lakásokban lakó személyek száma. Ráadásul ennek az összesen 78 727 embernek közel 1/5 része, 15 664 személy pincében lakik. A túlnépesedett pincelakásokben a Terézváros kültelke ós a Józsefváros vezet. A lakások száma és évi átlagbére Budapesten 1873-ban ínséges Szegényes Középosztályi Nagy Kerület lakás Lakás összesen száma bére száma bére száma bére száma bére I. 13 60 1 392 189 72 454 3 850 1 480 II. 4 55 1 412 135 111 422 1 860 1 528 III. — — 1 646 121 17 263 — 1 663 IV. 51 82 705 262 229 642 51 1 361 1 036 V. 25 95 302 270 206 654 11 1 429 544 VI. 184 83 1 251 240 56 463 2 1 057 1 493 VII. 584 97 1 193 241 89 481 3 1 374 1 869 VIII. 874 95 1 987 242 111 594 11 1 256 2 983 IX. 403 99 802 229 38 593 1 1400 1 244 X. 6 74 44 117 2 350 --52 összesen: 2144 94* 10 734 224* 931 604* 83 1343* 13 892 * Fővárosi átlag. A táblázat mindenesetre igazolja az 1870. évi lakásviszonyok elemzése alapján a lakosság vagyoni helyzetéről kialakult képet Buda egyenletes, de inkább szegényes lakásviszonyaival éppúgy, mint a nagy- és középosztályú lakásoknak a IV., V. és (főúri negyedében) a VIII. kerületben való összpontosu fását. Az azonos kategóriájú lakások eltérő, Pesten jóval magasabb ára azonban fel kell hogy hívja a figyelmet arra: azonos vagy akár kedvezőbb laksűrűség mellett is Buda lakásai talán a Várat kivéve éppen nem kedvezőbbek Pest nagy részének lakásainál. Egyrészt Pest lakásai újabb épületekben vannak, másrészt a városegyesítés időpontjára — mint láttuk — már sokkalta urbanizáltabbak Óbuda vagy a Tabán házacskáinál. Jobb a csatornázottságuk, vízvezetékek hálózzák be őket, s a kicsit is módosabb ember már megengedheti magának a gázvilágítást. Buda e szempontból még hátrább áll: lakásviszonyai még sokban falusiasak, mint ahogy falusiasabb társadalmának szerkezete is. Mert joggal tehetjük fel, hogy Óbuda, Országút vagy a Tabán csekély cselédszámát az itteni, jórészt óbudai, rózsadombi, naphegyi és sashegyi szőlősgazdáknál alkalmazott kb. 8 ezer mezőgazdasági napszámos nyomja le, akik a szőlőmunkák idején kívül, mint afféle bejáró emberek, lényegében — csak olcsóbban feleségeikkel együtt mindazt elvégzik, amit a terézvárosi polgár házicselédje ellát. Mint ahogy a Józsefvárosban és Az egészség- Ferencvárosban is a házimunkák jó részét is még a mesterek segédjei és főleg inasai végzik el. úg-gi viszo- Végül a vagyoni viszonyok különbözőségének az egyes társadalmi osztályok élettartamát is ny° jellemzői

befolyásoló hatása, melyre általánosságban már utaltunk, az egyes kerületek viszonylatában is érvényesül, szomorú hitelesítésekónt mindannak, amit az egyes városrészek eltérő vagyoni viszonyairól és ennek háttereként társadalmi struktúrájuk különbözőségeiről mondottunk. Pest 1872 — 73. évi halandóságának elemzése szerint ugyanis az egyes városrészekben az átlagéletkort és a 100 halott közül orvosi segély nélkül elhaltak számát illetőleg az alábbi táblázatot kapjuk: Átlag életkor és orvosi ellátottság Pesten 1872—1873 Városrész Átlag életkor (év) 100 halott közül orvosi segély nélkül elhalt Belváros 25,93 8,73 Lipótváros 18,58 32,71 Terézváros 16,35 22,48 Józsefváros 12,77 33,93 Ferencváros 12,59 23,42 Kőbánya 13,00 50,80