Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

fesztávolságú vasszerkezeteket, a magas gyárkémények építéséhez szükséges új eljárásokat, itt-ott már a beton alkalmazását. A város peremén most kialakulni kezdő gyárnegyedek bár még csak helyenként szembetűnő módon — egy ipari városkép kialakulását is jelzik. A város így lassan új képet kezd nyerni. Nemcsak a többemeletes házak számának állandó növekedése és az új funkciójú épületek megjelenése folytán; az új kép kialakításában jelentős szerepe van az új stíluselemek egyre sűrűbb megjelenésének is. A város ilyetén növekedése nem egyszerűen a reformkorban megkezdett klasszicista városkép továbbépítését jelentette. A klasszicista épületek ió-zan, bár kétségtelenül kissé száraz _r . , . . _ , , „, . . í , . J . i n ?• í í

" V ' <)0- Az egykori Nemzeti Lovarda es a Károlyiaranyai, nagy, sima, legfeljebb egyszerű hzepai0ta a mai Puskin utcában (Ybl Miklós művei) nákkal tagolt homlokzatai közé — az 1848 előtti első fecskét, a Király (ma Majakovszkij) utcai Pekáry-házat követve eddig soha nem látott új építészeti formák nyomulnak be: a romantika jelentkezik gót és román, de adott esetben mór, sőt bizánci stílust is idéző épületeivel. Az ötvenes évek legjobb épületein már jórészt ezek a stílusok uralkodnak. Ybl már 1852-ben középkori elemekkel díszítve építi meg a Múzeum körúti Unger-házat, és 1859-ben a Nemzeti Múzeum mögött a Lovarda épületét. Wieser Ferenc a Szent István tér sarkán a máig álló Pichler-házon a velencei középkori palazzók gótikáját eleveníti meg, és barokk elemekből vegyített stílusban rakja fel a fereneiek templomának ekkor épült tornyát. Neogótikával Hild is kísérletezik a városligeti Herminakápolnán, Pán József pedig a Bajcsy-Zsilinszky út külső végén álló, azóta eltűnt London szálló épületén; Petschnig is gótikában építi fel a Vár oldalában a Toldy Ferenc gimnázium máig álló épületét. Ugyancsak mórral kevert gótizáló elemeket is találunk a kor legjelentősebb pesti épületén, a többféle történeti stíluselemet hatásosan, szuggesztíven és kétségtelenül egyfajta magyaros ízű látványban összeolvasztó Vigadón, Feszi pompás épületén. A romantika és benne a neogótika szerepe azonban a városépítésben nem volt hosszú életű. Egyrészt némileg megkésve érkezett Magyarországra, másrészt a színvonalas kivitelezés költséges — habarccsal való helyettesítése esetén pedig túlságosan is szegényes, kevéssé reprezentatív — volta sem tette népszerűvé. A neogótika Pest ekkori épületein többnyire csak a meglehetősen szerény, jobbára vakolatból kinyomott díszítésekben és itt-ott a nyílások formálásában jelentkezik; az épületek szerkezete, tömegelosztása, alaprajza, de még homlokzata is alapjában megőrizte a klasszicista korban már kialakult, jól bevált bérház- vagy palotatípus fő vonásait. Egyedül a korban divatossá lett öntöttvas építészeti elemeken érvényesült olykor erőteljesebben és tisztán a gótika: jellegzetes példa erre Feszi Duna-parti rácsa, a pesti dunai kikötő hajdani szép vaskapuja s néhány öregebb pesti ház ma már többnyire rozsdától maródé belső vasmunkái. A hatvanas évek közepétől a városépítés meggyorsulásának korszakát már új stílus jellemzi; az ekkor elsősorban a reneszánszból merítő eklektika. Az építeszek egymással versenyezve alkalmazzák az új formanyelvet, elsősorban Ybl, de mellette színvonalas, jól képzett építőmesterek és mérnökök olykor egész dinasztiái is: a még klasszicizmusban indult Diescherek, a Kauserek (utóbbiakból egy periódusban hét ember is épít Budapesten), Weber, Linzbauer, Szkalnitzky, Gottgeb Antal stb. Pest-Buda városképébe most és ennek az új stílusnak jegyében épülnek be Ybl legjobb alkotásai, pl. a mai Puskin utca 26. sz. alatti volt Festetics-palota, Ganz Ábrahám elpusztult Duna-parti háza, gróf Károlyi Lajos palotája a mai Puskin utcában, a Rác fürdő gőzfürdője. A hatvanas évek második felében megépíti Budán a Lánchíd Társaság palotáját (ma Legfelsőbb Bíróság), majd életének egyik főművét, a Vámházat, a mai Közgazdaságtudományi Egyetemet. Feszi gótikus Duna-parti díszrácsa után Ybl a Vár lejtőjének — jórészt a fémgyűjtés áldozatául esett díszrácsait már a neoreneszánsz stílusában tervezi meg. Az ötvenes évek legvégétől építészek egész seregének munkája nyomán az új stílus már egyre nagyobb teret hódít a pest-budai városképben. Ebben az asztalosok is egyre tevékenyebb szerephez jutnak. Már az ötvenes évek elejétől egyre nagyobb számban épülnek át elsősorban a Belváros, a Lipótváros előkelő és kevésbé előkelő üzleteinek portáljai, kirakatszekrényei a vevők csábítására egyre inkább alkalmas új stílusok jegyében, az utcai járókelő szemhatárán belül új köntösbe öltöztetve még a legöregebb házat is.