Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

városokhoz akkor jogilag még nincsenek hozzácsatolva gyakorlatilag már velük közös agglomerációt alkotó falusiasabb külvárosaik: Bécsnek vagy Párizsnak ui. már városmag va is nagyobb és népesebb, mint az egész Pest-Buda.) Az átalakulás menetét évről évre követni nem lehet, kétségtelen azonban, hogy az építkezési tevékenység egyik nagy periódushatárát a hatvanas évek elején kereshetjük; s a másikat (közben az 1863 67-es periódus .tmeneti pangásával) korszakunk végén, a kiegyezés után meginduló fejlődést lezáró összeomlásban. Az első évtized fejlődése meglehetősen nehézkesen indult — mindkét esetben, és még a pangásban is a gazdasági és politikai fejlődés igényeire válaszolva. Az 64. A Pichler-haz a mai bzent István tor es Alpári

, , „„1 -, .. ...r i • i n •• o.^ . , Gyula utca sarkán (Wieser Ferenc) 1850 es I860 kozott kiadott összesen 2244 pesti építési engedélyből 1024 még csupán átalakításra szól; további 189 üzletportálra, 33 középületre — s csak 443 ipari vagy mezőgazdasági jellegű, túlnyomórészt azonban csupán igen kisszerű, többnyire nyilván kisüzemi jellegű objektum építésére. Csak a többi 555 engedély vonatkozik lakóházra, ebből is 376 földszintesre; egyemeletesre 85, kétemeletesre már alig 63, háromemeletesre meg éppen csak 31 engedélyt adtak ki utóbbi két kategórián belül 3 józsefvárosi és 11 a későbbi Erzsébetváros területén engedélyezett építkezést leszámítva 30 — 30-at a Bel- és a Lipót-, valamint 20-at a Terézváros területére. Ezzel szemben már csak 1867 — 69-ben Pesten összesen 1007 új ház építkezése folyik le, és ezenfelül 54 új emeletráépítés már meglevő házakon. E három év alatt az újonnan épült emeletes házak száma 232, s ebből 116 az egy-, 61 a két- és 55 a három- és négyemeletes házak száma. A következő években, 1870 — 72-ben, már csak az újonnan épült lakóházak száma 468, s a legalább egyemeletes házaké is az 1870. évi 1428-ról már 1872 végére 1751-re emelkedik. Ebben az egyemeleteseké csak 103-mal, a kétemeleteseké azonban már 116-tal, a három- és négyemeleteseképedig 104-gyel, s ezen belül a négyemeletes házak száma éppenséggel 17-ről 34-re nőtt, tehát pontosan megduplázódott. Világosan látható mindebből, hogy már e hat éven belül is hogyan fordul a tendencia a magas házak felé, ami jól érzékelteti a fejlődés ütemét is. Az e periódusban épített házak nagyságát emeletszámukon kívül jellemzően mutatja az is, hogy csupán 1870- 72 építkezései a pesti lakószobák számát 65 ezerről 18 ezerrel 83 ezerre szaporították. S hogy mindezen a fejlődésen belül a periódushatár valóban a hatvanas évek első felében, majd 1870 táján keresendő, azt a pesti házbérjövedelemre kivetett adók összegének alakulása igazolja. 1855 még csupán 757 ezer forintnyi adója 1862-re 1 millió 365 ezerre, 1866-ra 1 millió 804 ezerre emelkedik; 1869-ben már 2 millió 202 ezer, 1872-ben pedig 3 millió 042 ezer forint. A legtöbb emeletes ház Pesten a Belvárosban, a Lipótvárosban és a Terézvárosnak a mai Kiskörút felé eső részein, Budán a Várban és a Vízivárosban található. Jellemző azonban, hogy míg a budai oldal emeletes házai csaknem kivétel nélkül egyemeletesek — kétemeletes ház is csak 81 van —, addig Pest e három városrészében, kivált a Belvárosban és a Lipótvárosban nemcsak többségben vannak az emeletes házak, hanem azok között is igen magas a két- és többemeletes házak aránya. Es ha a háziurak az egyre dráguló építkezési költségeket az előkelő belső városnegyedekben a telket minél jobban kihasználó sokemeletes, nagy lakásos, drága lakbérű bérházakkal akarják megkeresni, a szegényebb emberek lakta külső városrészekben a pincék lakásokká alakításával és a lakások túlzsúfol á s á v a 1 kapják vissza befektetett tőkéjüket. Mindezek a különbségek együttesen világosan tükröződnek azután a házak városnegyedenként! átlagjövedelmében is. Ez 1872-ben a Lipótvárosban 9300, a Belvárosban 6100, a Terézvárosban 2300, a Józsefvárosban 1500 és a Ferencvárosban 1100 forint. Budán két évvel később ez az összeg az egész I. kerületben átlag mindössze 680 (ám csak a Várban 1840), a II.-ban 1028, míg a III.-ban mindössze 370 forintot tesz ki. Ezt jól egészíti ki az az adat, mely szerint a pesti belterület 300 forint alatt adózó 708 házából a Terézvárosban már csak 68-at, a Józsefvárosban azonban még 398-at, a Ferencvárosban 236-ot találunk. 1874-ben a budai oldalon az ilyen házak száma viszont pontosan 2000 volt. városkép Ugyanakkor a városképben megjelennek a városfejlődés új funkcióinak megfelelő új épületek változásai ig: pályaudvarok, raktárak, áruházak, gyárak. Ezek nemcsak új alaprajzi elrendezést, hanem hovatovább új térkialakításokat, s ehhez egyre inkább új technológiákat \a követelnek: nagy