Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

újabb és legdivatosabb építészeti stílusok alkalmazását követelik. Ezen igények nyomán Budapest városépítése a városegyesítés előestéjére minőségileg is új szakaszba lép: már nemcsak nagyobb és újabb, de a korábbihoz képest sokban más város is épül. A két évtized városépítésének már számszerű eredményei is figyelemre méltóak. A házak és emeleteik száma Pest-Budán 1850 — 1872 1850 1853 Ebből 1857 1869 Ebből 1872 Ebből 1850 1853 1, 2, emeletes 1857 1869 1, 2, emeletes 3—4 1872 1, 2, emeletes 3-4 Vár, Tabán, Krisztinaváros Víziváros, 1707 — — 1759 310 42 3 1719* Országút Obiida-Űjlak 1203 1169 1119 1214 218 63 37 2 5 1070* 1259* Buda 4079 4092 591 81 8 4048 Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros Kőbánya 679 494 1686 1730 850 626 485 1513 1416 682 271 88 171 34 23 158 136 88 5 3 38 50 18 3 600 307 1227 1270 649 365 598 360 1373 1423 719 786 216 69 252 115 49 66 171 121 123 25 14 7 75 90 22 3 2 603 381 1487 1544 55 941 190 65 312 159 55 83 205 123 169 60 20 8 111 120 46 13 6 Pest 5439 4722 587 390 109 4418 5259 767 469 192 5011 864 585 296 Budapest 9518 — 9351 1358 550 200 9059 * 1874. évi adat. Ami az építkezések így kibontakozó összképét illeti: csupán a puszta számok összehasonlítása könnyen megtévesztő lehet. Részint azért, mert a ház fogalma, úgy látszik, az 1850. és az 1857. évi népszámlálások esetén (főleg a külterületekkel is rendelkező városrészek — a mai VI—VIII. kerület — és 1853-ban is a földszintes épületek esetén) eltérő volt; részint azért, mert nem világos, hogy Kőbányát és a kőbányai kültelkeket 1850-ben egyáltalán számításba vették-e? Kétségtelen azonban, hogy a házak száma, a már azonos bázisú 1857. és 1872. évi adatokat összevetve, Pesten 15 év alatt közel29 %-kal, 1300-zal nőtt. Összevetve ezt ugyanakkor a budai házak számának stagnálásával, világos, hogy a házak számának ilyen emelkedése a népességszáméval csak kevéssé tartott lépést. Olyan körülmény ez, melyre csak egyrészt a házak nagyságának növekedése, másrészt a népesség fokozódó zsúfolódása: az egykorú szóhasználattal élve a ,,túlnépes" lakások számának emelkedése lehet a magyarázat. A házak nagyságának egyszerű növekedését táblázatunk az emeletszámok változását kimutató soraiból világosan megállapítjuk. De ami a városfejlődés szempontjából nemkevésbé lényeges: nő az emeletes épületek aránya is, a város házállományán belül Pesten 1853 és 1872 között 23-ról 30 %-ra. Budán azonban, a Várat kivéve, korszakunkban még mindvégig megmarad a földszintes házak túlnyomó száma, szerepe. Pesten e folyamat során még a kimutatott épületállományon belül is megindul egyfajta átalakulás: egyrészt a kis házak bontása, másrészt az emeletráépítés, elsősorban a legértékesebb városrészekben. A házak átlagában már 38 lakost találunk, de 13 az olyan magánépület, melyben 300-nál is több a lakó. Ezeknek példája és főleg nagy jövedelme csábít azután az emeletráépítésekre. A klasszicizmus régi, egy-kétemeletes épületei most egyre-másra új emeleteket kapnak. Nagyobb ház esetén hatalmas üzlet ez: Almay Rezső 1867-ben két emeletet húzat apjának még Pollack által tervezett kétemeletes házára, s a ház csak utcára néző ablakainak száma máris 118-cal nő. Szobáinak számát (181) tekintve pedig a ház, a híres Wurm-udvar Pest legnagyobb, lakosainak száma szerint nyolcadik háza lesz. Az átalakulásra jellemző, hogy csak 1872-ben 39 pesti házra húznak emeletet — és nagyobbak építésének érdekében 55-öt bontanak le. Uj épületek emelése, régiek rombolása, emeletráépítések: ha mindez nem tudta is mindenben kielégíteni az újonnan jelentkező igényeket, de kétségtelen, hogy nyomukban a két város építészeti képe, legalábbis bizonyos városnegyedekben, máris erősen átalakult. Az átalakulás jelentőségét nem becsülhetjük le, még akkor sem, ha tudjuk, hogy 1870-ben, mikor a házállománynak Pesten 72, Budán pedig éppenséggel 83 %-a földszintes házakból áll, Bécsben ezeknek aránya már csak 17, Párizsban 8, Berlinben csak 5 %. (A különbséget az sem enyhíti, hogy e is* 195