Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

IV. PEST-BUDA, MAGYARORSZÁG LEGVÁROSIASABB VÁROSA A gazdasági fejlődés és nyomában a népességszám emelkedése: fentiek után természetesnek tűnik, hogy döntő módon e két tényező határozza meg a városépítés a város építéstörténete szempontjából végül oly sorsdöntő jelentőségűnek bizonyuló korszakunkra eső igényeit. Ezek az igények világosak és egyértelműek: a nemzeti piac központjává vált várostól mindazon műszaki és építészeti feltételek biztosítását kívánják, melyek ezeknek az elsősorban forgalmi és ehhez csatlakozó ipari funkcióknak ellátásához és zavartalan továbbfejlesztéséhez szükségesek. Epületekre van szükség, melyek befogadják az e funkciókat ellátó intézményeket — és a szükséghez képest már díszes külsejükkel is rangot adnak azoknak; épületekre, melyekben az e funkciókhoz kapcsolódó népesség lakhat; technikai berendezések és szervezetek szükségesek, melyek biztosítják, hogy az összezsúfolódó népesség között nem ütik fel fejüket járványok és hogy a város épületállománya védve marad elemi csapásoktól: tűztől és víztől egyaránt. Biztosítani kell a növekvő lakosság és az egyre növekvő tömegben Pest-Budára özönlő áru lehető gyors mozgását, szállítását az egyre szélesebben kiterjedő városban. Es előbb-utóbb szükségessé válik mindezen kiterjedt, sokágú tevékenységnek egyetlen egységes, immár az új igényeknek, de a lehetőségeknek is megfelelő koncepció szerinti szervezett mozgatása: a városrendezési és városfejlesztési tervek és más hozzájuk kapcsolódó intézkedések kidolgozása s összehangolása is. Olyan igények ezek, melyeknek hosszú, de egymással mégis szorosan összefüggő sora 1867 után 62. Pest és Buda madártávlatból 1860 körül. Rudolf Alt litográfiája