Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

FORRÁSOK ÉS IRODALOM

Ezek a problémák — s így természetesen ez a kompromisszum is — tükröződnek e fejezetek képanyagának összeállításában is. Megfelelően a kötet és az egész többkötetes vállalkozás kézikönyv jellegének, elengedhetetlen volt, hogy bizonyos fundamentális (a városfejlődés legfontosabb mozzanatait, elemeit ábrázoló, ill. azokra legjobban utaló) képanyag fejezeteinknek lapjain akkor is bemutatásra kerüljön, ha előzőleg már számos, részletkérdéseket ismertető cikk, tanulmány, monográfia, ismeretterjesztő munka keretében leközöltetett. Technikai nehézségekből és a vállalkozás reprezentatív voltából, valamint az ábrázolás tárgyának — valódi vagy vélt — esztétikai igénytelenségéből, vagy éppen az ábrázolás kivitelének silányságából származó korlátok egyaránt útját állották azonban annak, hogy ezekkel az ismertebb képekkel szemben az általunk összegyűjtött képanyagnak éppen eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert darabjai (így mindenekelőtt a korabeli sajtóból vett illusztrációk) a javasolt mennyiségben kerülhessenek be a kötetbe. És ha az ábrázolt Budapest képe fejezeteinkben a lehetségesnél így talán kevésbé is lesz eleven vagy újszerű, nem mulaszthatjuk el, hogy e helyütt is ne csak e sajtóképeknek korunkban már szinte végtelen gazdagságára utaljunk (melynek révén az egykorú élet szinte minden részletébe igen mély bepillantást nyerhetünk), hanem a fontosságára is annak a technikai problémának, melyet ezeknek a rendkívül becses, de technikailag vagy gyarló, vagy legalábbis a további reprodukálás számára nehézséget okozó képeknek színvonalasan reprodukálható vá tétele jelent. Ara mindezeken a problémákon túlmenően, munkánk legnagyobb hiányosságának a fővárosfejlődés hazai és főleg külföldi összehasonlításának — többé-kevésbé kényszerű — elhanyagolását kell tartanunk. A tárgyalásból ui. — a népességszám alakulásától eltekintve — minden rendszeres összehasonlító anyag hiányzik, s ezt a hiányt nem pótolhatják az esetenként — ám csupán mintegy példaként — idézett egyes idegen városfejlődési adatok. E hiányosság okaként csak arra utalhatunk, hogy hazai viszonylatban Budapest hatalmas ütemű városfejlődése minden szempontból annyira és oly kézenfekvően felülmúlta a vidéki városokét, hogy rendszeres összehasonlításuk bármely vonatkozásban is éppúgy legfeljebb a különbség amúgy is köztudott nagyságát bizonyította volna újból meg újból, mint a helyenként, egyes jellegzetes eltérésekre példaként idézett egyedi hivatkozásaink. Arról nem is szólva, hogy a vidéki városok vonatkozásában, megfelelő helyi statisztikai szervezet híján, éppen azok az elsősorban sajátlag társadalmi kérdések voltak csak kevéssé vagy sehogy sem vizsgálhatók, melyek a budapesti fejlődés legsajátabb vonását adták meg. A külföldi nagyvárosok esetén viszont — jóllehet itt bőséges, bár Magyarországon nem könnyen hozzáférhető és nem is teljes statisztikai anyag áll rendelkezésre — az összehasonlítást nagymértékben bizonytalanná teszi részint e városok viszonyainak egymástól és Budapestétől egyaránt erősen különböző volta (pl. az elővárosi övezet beolvasztásának különböző foka), részint pedig az egyes statisztikai fogalmak (pl. szoba, lakás) szinte városonként eltérő értelmezése. Ezeknek kiegyenlítése és elemzése Budapest történetének kétségtelenül jóval mélyebb távlatot adott volna, ugyanekkor azonban a kutatás jelenlegi fokán szinte megoldhatatlan feladatot is jelentett: feladatot, melynek megoldására, úgy látszik, a hazai és a külföldi viszonyokat éppen e szempontból jobban ismerő, a különbségek felmérésére több lehetőséggel rendelkező kortársak sem mertek vállalkozni: legalábbis ezt sejteti az a körülmény, hogy a Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve VI. kötetének bevezetésében a további kötetekre megígért nemzetközi összehasonlító adatok közlésére végül is nem került sor. A források bőségén, a sajátlag történeti feldolgozások hiányán, a tematika és az összehasonlítás korlátozottságán, a képanyag összeállításának akadályain túl azonban semmivel sem kisebb, sőt gyakorlatilag éppenséggel nagyobb nehézséget jelentettek a városfejlődés menetének bemutatása szempontjából minden vonatkozásban elsősorban felhasználni megkísérelt statisztikai anyagból adódó sajátlag forrástani problémák. Részben okaiként is annak, hogy munkánkban a fejlődés fővonalainak s összefüggéseinek bemutatásán túl nem mertünk többre vállalkozni — de érezhetőkké válva és az alábbiakban ismertetve talán indítékaiként is az e problémák megoldását és eredményeink meghaladását ezáltal is meggyorsító kezdeményeknek. Az általunk elsősorban lehetőleg számszerűségükben vizsgálni kívánt jelenségekre vonatkozó adatok ui. nem egyszer, kivált 1900 előtt, különböző, ma már az alapanyag elenyészte folytán ellenőrizhetetlen szempontú, ill. módszerű felvételek, ill. feldolgozások eredményei, melyek egymással nem mindig egyeztethetők össze — legalábbis pontosan nem. Legjellegzetesebb példáját ennek a kor hivatalos népszámlásainak a főváros statisztikai hivatala és a KSH által végrehajtott feldolgozásaiban mutatkozó különbségek nyújtják. Attól akár eltekintve is, hogy ugyanazon népszámlálási alapanyag feldolgozását a KSH 1869, 1880, 1890, 1900. évi, míg a fővárosi statisztikai hivatal 1870, 1881, 1891, 1901. évi népszámlálásként tárgyalja (magunk részéről utóbbiakat használva is eredményeiket általában lehetőleg a KSH gyakorlatának megfelelő évszámon idézzük) — még nagyobb zavart okoz az, hogy (túl a változóan, hol a teljes, hol csak a polgári népesség alapul vételéből származó zavarokon) bizonyos, csak a Fővárosi Statisztikai Hivatal által kidolgozott bontások és kombinációk ha több-