Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

FORRÁSOK ÉS IRODALOM

nyire jelentéktelenül is, de a KSH adataitól eltérő végeredményekre zárulnak. A problémák kivált a városegyesítés előtti időszakban, azon belül is főleg 1860 előtt súlyosbodnak. E korból Budát illetően sokkal kevesebb anyag áll rendelkezésünkre, mint Pestnél — amellett az 1857. évi pesti népszámlálásnak az 1869. évi rendszerére való átdolgozása által számos jelenség ellenőrzése és értelmezése megnehezedett. Ugyanakkor kivált gazdasági vonatkozásokban a különböző félhivatalos és magán összeírások (iparosok, kereskedők, a forgalom stb.) adatai felvételük ismeretlen és bizonytalan alapja s méginkább eredményeik sokszor felületes (pl. a Kézmű és gyáripar címen idézett kiadvány I. részében) közzététele folytán csak igen bizonytalan felhasználási és még bizonytalanabb összehasonlítási lehetőséget nyújtanak. Olyan nehézségek ezek, melyeknek következményeivel, őket teljesen kiküszöbölni képesek nem lévén (ehhez a kor hatalmas, statisztikailag hasznosítható forrásanyagának legalább hazailag s akár csak városi viszonylatban, de valamely olyan egységes igényű összeállítására és forráskritikájára lenne szükség, melyre — éppen a következőkben hiányolt összehasonlítás igényét kielégítendő — az MTA Várostörténeti Albizottságának annakidején tettünk is előterjesztést), az olvasó — kivált az 1896 előtti korszakban — minden igyekezetünk ellenére is találkozni fog. E hiányosságok azonban a városfejlődés fővonalainak egyértelmű felismerését már nem gátolják. Ugyanígy okoznak nehézséget a képviselő-választók a társadalmi rétegződés vizsgálata szempontjából rendkívül jelentős egyes összeírásai és a hivatalos statisztikákban adott év választó jogosultjaira vonatkozó adatok közötti, ma már többé-kevésbé megmagyarázhatatlan eltérések. Sok szempontból ez a probléma még a századforduló és a századelő iparstatisztikai összeírásainak a népszámlálásokkal való egyeztetésekor is. Ugyanígy kísérik végig egész korszakunkat a statisztikailag önállónak minősített iparűzők és a ténylegesen önállók létszáma közötti, csak egyéb források bevonásával tisztázható (vagy méginkább csak észlelhető) különbségek. Hasonló nehézségek forrása volt korszakunkban a forintról a fele értékű koronára való áttérés. 1895 előtti adataink ilyen módon általában forintban advák meg — elkerülhetetlen volt azonban, hogy akkor, mikor a vizsgált korszak egészén végigfutó, vagy éppenséggel a változás időpontja körüli jelenségeket mutatunk be, a zavartalan összehasonlítás érdekében ne használjunk már korábbi időpontra vonatkozóan is korona-számítást. A kétféle pénz egyidejű használatát azonban a felhasználási területeken igyekeztünk a lehető legszűkebb és világosan körülhatárolt területre korlátozni, a pénzegységek különbözőségéből előálló zavart a lehetőségig csökkentendő. Végül: az 1849-cel megnyíló korszak bemutatását kísérő jegyzetek — éppen a forrásanyag már feljebb említett kiterjedtségénél fogva — nem vállalkozhatnak a szöveg minden, esetleg csak színező értékű hivatkozásának megmagyarázására. Kivált a Budapest Történetének Bibliográfiája után nem éreztük indokoltnak azt sem, hogy a jegyzetapparátust valamiféle várostörténeti „Bibliographie raisonnée"-vá formáljuk. így a jegyzetek megadják részint az egy-egy fejezet egészéhez általában, részint az egyes fontosabb részletkérdések megvilágításánál elsősorban felhasznált forrásokat, valamint utalnak a táblák és az idézetek forrásaira. Ha a hivatkozott munka rendszere, szerkezete ezt lehetővé teszi, a lapszámokra való hivatkozást már mellőztük, abból kiindulva, hogy az idézett kötetet kézbevevő olvasó a munka rendszerében a keresett hivatkozást amúgy is könnyen megtalálhatja. Ha egyes kérdéskörök bemutatásánál több periódusban is ugyanarra a forrásanyagra támaszkodtunk, úgy ezt csak az első helyen bontjuk ki tételesen, a következőkben már csak összefoglalóan hivatkozunk erre a helyre.