Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

46. A pesti Duna-part feltöltése a Vigadó előtti szakaszon az 1860-as évek elején. Fametszet lé, a Zoltán, a mai Garibaldi utcáig, 374 m hosszúságban, utána lefelé, a görög templomig, 663 inen. A pontos felmérés lényeges már csak azért is, mert az építkezéstől a város jelentős partterület megnyerését is várja, melyen magas telekárakat remél elérhetni — mint majd kiderül: nem is alaptalanul. Ez a déli rakpart emeletesre van kiépítve: alul rakodnak ki a hajók, felül az átrakodás történik. S a testvérvárosoknak a dunai forgalomban elfoglalt jelentős helyét jól mutatja, hogy 1856-ban itt, az Újpesti-sziget és a part között kialakított kb. 50 m széles és 2 km hosszú mesterséges öbölben teremtik meg a Duna legnagyobb téli kikötőjét is. Am abban a mértékben, ahogyan mint majd látni fogjuk a pesti kereskedelem egyre jobban kifejlődik, úgy igényli majd a modern, valódi kereskedelmi kikötőt is: dokkokkal, közvetlen vasúti átrakási lehetőségekkel. A probléma a fővárosi Duna-szakasz egészének végleges szabályozása körüli vitában fog majd jelentkezni, a hatvanas évek közepén; majd a városépítésről szólva fogunk kitérni rá, hiszen realizálása már az egész városszerkezet fejlődését is befolyásolja. Az ekkor elkészülő tervek még megfelelnek a Pest-Budából kereskedelmi kikötővárost formálni kívánó igényeknek. A város valóban nagyszabású folyami kikötővé való átalakulása azonban végül is elmarad: olyan körülmények folyományaképpen, melyeket már a következő korszak kapcsán kell majd elemeznünk. 47. A pesti Duna-part feltöltése a görög templom és a Belvárosi plébániatemplom között 1863-ban