Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

F) A magyar irodalmi élet kezdetei Pesten Már a hetvenes években felmerült a gondolat, hogy a magyar irodalom szervezését Pesthez vagy Budához kellene kapcsolni. Erre a feladatra Buda az egyetem miatt jöhetett szóba. Buda és Pest kulturális életének fellendülése az egyetem idehelyezése után azonnal megmutatkozott az itt megjelent tudományos munkák számálban: az egyes karok tanárai sorban jelentették meg műveiket. Az egyetemnek az ország közepére való helyezése azonban nemcsak tudományos vagy oktatási szempontbólvolt jelentós, hanem nagy várakozás kísérte a ,,széptudományok" művelőinek a részéről is. A ,,széptudományok" elnevezésen ebben az időben, s még ezután is jó sokáig, nemcsak az esztétikát vagy általában a nemzeti tudományokat (mint a történelem) értették, hanem a költészetet és általában az irodalmat is. Ányos Pál ,,A széptudományoknak áldozott versek"ben leírta azt a reményét, hogy ,,A magyar buzgóság megnyitja" az egyetemen tanuló ifjak szívét. Bessenyei javasolta a Magyarság című röpiratában, hogy ,,A Budai nagy Univers itasnak miért nem lehetne ollyan Magyarokat magához kaptsolni, tsak betsülettel, fizetés nélkül, kik Hazájok nyelvét tudják? Uj szókönyvet jé) volna osztán tsinálni, hol meghatároztatnának az új magyar szók. Az Universitas magára vehetné a jó magyar könyveknek megvizsgálását, ki nyomtatását." A Holmiban pedig már kifejezetten egy olyan tudé)S társasáig szervezésének a szükségességéről beszélt, „mellynek más kötelessége hivatala szerint ne lenne, hogy magyarul írjon".

28 Bessenyei gondolatai Pesten találtak termékeny talajra. Természetesen nem a német polgárság körében, hanem azokban a házakban, ahol a magyar szó, a magyar irodalom ügye már korábban sem volt ismeretlen: a piarista és a pálos kolostorokban és néhány nemesi palotában, az Orczyaknál, Rádayaknál, Beleznayaknál. Bessenyei mint a magyarországi református egyház ügyvivője 1773 után sűrűn megfordult, és időzött Pesten, ahol személyes, baráti kapcsolatok megteremtése és irodalmi munkásságának híre révén terveinek, szándékainak hívei támadtak. Amit Bessenyei hiába várt a budai egyetemtől, a magyar irodalom támogatását és szervezését, valamint egy tudós társaság létrehozását, azt ő maga Pesten próbálta barátai és hívei segítségével megvalósítani. Ehhez a döntő elhatározást N.H. Paradis, az 1775-ben alapított hessen-homburgi Société Patriotique 1779-ben Magyarországon is megfordult szervezője adta. A XVIII. század harmadik negyedében Euró]>a-szerte számos tudós gazdasági és hazafias társaságot szerveztek. A hessen-homburgi társaságot azzal a céllal hozták létre, hogy összefogója, koordinálója legyen más társaságok munkáinak, szervezze a kiadványaik és ezáltal a felvilágosodás eszméinek a terjesztését és cseréjét. A különféle európai társaságok hosszú sora csatlakozott megalakulása után hamarosan a Société Patriotique-hoz, és a Bessenyei György által 1779-ben Pesten létrehozott Hazafiúi Magyar Társaság (amely nevével is jelezni kívánta, hogy példaképnek tekinti a homburgi társaságot), az alapítók szándéka szerint, szintén ebbe a szervezetbe k ívánt tartozn i. A Hazafién Magyar Társaság megalakításának tervét a pálosok pesti rendházában beszélte meg Bessenyei két fiatal — a magyar irodalomért rajongó — pálos szerzetessel, Ányossal és Kreskayval, a tudós piarista tanárral, Horányi Elekkel, akinek 1775—1777 között megjelent latin nyelvű irodalomtörténeti életrajzgyűjteménye ekkor már az ország határain túl is nagy elismerést nyert, Rácz Sámuellel, a fiatal orvosprofesszorral, Glosius Sámuel megyei főorvossal és Fejér Antal ügyvéddel, aki lelkes magyar költő is volt. 49. Ráday menye Gedeon arcképe, 1788. Th. Klimess festután Mark rézmetszete A magyar irodalom szervezése és az egyetem A Hazafiúi Magyar Téirsaséig szervezése 14 Budapest története III. 200