Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

232. A pesti Vármegyeháza, 1847. R. Alt rajza után F. J. Sandmann kőnyomata figyelemre méltó: az íves, széles kapu, a falpilléres díszek, a sűrűfogas párkányok. Nagyobb szabású és művészi, klasszicista stílusú építkezés Budán a harmincas évek második felében bontakozott ki, előbb a budai hegyvidéken, a Krisztinavárosban, majd a negyvenes években a Várban Ennek azonban nem a budai építészek a fő részesei, hanem a pestiek, és az építtetők többsége sem budai, hanem "Budán villát építtető pesti polgár. Budán a klasszicista építészet nem vált uralkodóvá. Egyrészt nem volt olyan szabad tere, mint Pesten a Lipé)tvárosban, másrészt a város csendes fejlődése sem követelt nagy arányú építkezést. Pesten a klasszicista építészet egységes — részleteiben még ma is felfedezhető — városképet hozott létre, s ugyanakkor szolgálta és kielégítette a nagyvárosi igényeket. Pest a XIX. század első felében részben az itteni mesterek működése, részben munkáik hatása révén az ország építészeti központja lett. Sőt, olyan vélemény is elhangzott, hogy a Monarchia építészeti súlypontja a XIX. század elején — mintha Pestre tevődött volna át. A pesti építkezéseknél egyre kisebb szere] > jutott a külföldi építészeknek. Míg a század elején a nagy építkezéseket még Aman bécsi udvari építészre bízták, később az ilyen feladatokat már szinte kivétel nélkül mind a pesti mesterek látták el. A pesti építőmesterek kivétel nélkül tervezők és kivitelezők voltak egy személyben, de a harmincas-negyvenes években már törekvések mutatkoztak a tervezői és kivitelezői munka szétválasztására. Hild József számos tervének kivitelezését már nem ő maga, hanem más pesti építőmester végezte, s állandó műszaki rajzolót (vagy rajzolókat) alkalma- 233. A pesti Megyeháza udvara 34 Budapest története III. 529