Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

A pesti országháza terve Feszi Fritjyes A romantikus stílus jelentkezése Budán zott építési irodájában. Ybl Miklós a Pollack-irodában kezdte működését, s Pollack Ágostonnal együtt 1841-ben már újsághirdetésben ajánlkozott tervezésre, építésre, mint később a Pesten letelepedett Giuseppe Cassano trieszti építész, vagy Pan József pesti építész, akik nem is voltak a pesti kőműves céh tagjai.

20 Munka bőven akadt a városban, a megrendelőknek a stílus kérdésében nemigen voltak kikötéseik. Úgy építtettek, ahogyan azt ezeknek a mestereknek a korábbi munkáinál megszokták. Ennek a következménye — éppen a nagy számban és meglehetős igénytelenséggel készült házak sokasága miatt — az egyformaság lett. A negyvenes években ez ellen egyre több felszólalás hangzott el. Az új stílus jelentkezésének a lehetőségét — középületen — a pesti országháza építésének a terve adta meg. Ugyanaz az országgyűlés, amely a Nemzeti Múzeum és a pesti Magyar Színház felépítését elhatározta, a pesti országháza építésének a kérdésével is foglalkozott. A Nemzeti Múzeum tervezésére és építésére Pollack Mihály, a Magyar Színházéra Zitterbarth Mátyás kapott megbízást. Az országháza építésének az elhatározása azonban elhúzódott. Pollack Mihály 1839-ben ugyan kérte a nádortól, hogy az építési megbízást ő kapja meg, de az országgyűlés úgy határozott, hogy az országháza tervezésére pályázatot kell kiírni, igazságosabbnak találván ,,a szabad versenyzést . . . , mint ha csak valamely különösen kiválasztott egyénnek nyújtották volna az alkalmat". Uj jelenség volt a magyar építészet történetében a tervpályázat, és szokatlan is. Különösen feltűnő, hogy egy olyan elismert mesterrel szemben történt ennek az elhatározása, aki a polgári építkezéseken kívül számos középület tervezésével és kivitelezésével bizonyította, hogy korának legtehetségesebb magyar építésze, s hogy a klasszicista stílusban szinte utolérhetetlen mester. Bizonyíték adatok híján is felmerül annak a feltételezésnek a lehetősége, hogy az új országházat már nem a megszokott — megunt? — stílusban kívánták felépíttetni, hanem az ország leendő új politikai fővárosában az épület stílusával is az újat akarták kifejezni, jelképezni. Ennél az új feladatnál helyi vagy hazai építészre nemigen számíthattak; az 1843 — 44. évi országgyűlés ezért nemzetközi pályázatot írt ki, illetőleg egykorú kifejezéssel: ,,szabad csődületet nyitott a haza s a külföld bármelly művészének arra, hogy Magyarország e nemzeti építményéhez ereje és tehetségéhez képest tervet készíthessen".

21 Az országháza felépítését a pesti Újpiacra (ma Engels tér) tervezték. A pályázatra 42 pályamű érkezett. Van olyan feltételezés, hogy az első díjat — 800 aranyat — és minden valószínűség szerint a tervezési megbízást is 1846-ban egy fiatal, alig huszonöt esztendős építész, a pesti kőfaragó családból származó Peszl Frigyes nyerte el, a pesti építészet klasszicista stílusától teljesen elütő tervével, amely határozott romantikus felfogásával új építészeti irányt jelzett. A pesti országháza megvalósulásával egy Európában már évtizedek óta győzelmes új irány jutott volna diadalra, amely pontosan ezekben az években jelentkezett — ha még csak tétován — az ekkor szinte kizárólag pestit jelentő magyar szobrászatban, festészetben és ötvösművészetben is. A romantika ez, amelynek a programját nálunk Henszlmann Imre 1841-ben fejtette ki Pesten megjelent munkájában. Az elevenség, az egyéniség, a nemzetiség követelményeit hangoztatta a klasszicista utánzásokkal szemben, s arra buzdított, hogy „nézzük meg a régi mestereket, kikbe nemzeti jellem volt, s tanuljunk tőlük, hogy lehet a művészt környező életből nemzeti művészetet alkotni". Feszi Frigyes országház-terve nem került kivitelre, s nem valósult meg a Széchenyi István megbízásából készített Polytechnikum terve sem. Az új stílust Pesten Feszi ezekben az években tervezett néhány épülete képviselte. A Hild József által ez idő tájt épített (illetőleg az ő nevével jelzett) romantikus stílusjegyű épületek (mint a Hermina-kápolna) esak gyenge kísérletek voltak az új stílus érvényesítésére. Az újat Feszi Frigyes hozta és Ybl Miklós, aki 1845-től kezdve már mint önálló mester építette — romantikus stílusban — Károlyi István megbízásából a fóti katolikus templomot. A romantikus stílusnak Budán a negyvenes években csak halvány jelei voltak, de ezt is pesti építész terjesztette: a fiatal Ybl Miklós épített romantikus stílusban két villát a hegyvidéken. Ennek az új stílusnak a szolgálatába szegődött ekkor a budai építészek új nemzedéke: Eckermann József és Máltás Hugó, akik már a bécsi képzőművészeti akadémián tanultak, Knabe Vilmos és Ignác, Hickisch Ferenc, Krövich Antal, Hofhauser József és Lajos, Kimnach Jé)zsef és Vilmos, de az ő munkásságuk már a szabadságharc utáni időre esik.

22