Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

1 F»JW> Brüdern palotajaniik tekintete. Ansicht f/rr /ht rait /> Urn firrtt 'frhrti Halle Lakóházai, bérházai 223. A Brudern-ház, 1837. Kőmetszet, P. K. Vasquez térképsorozatáról Vil la épít keSzállodaépítkezései Gyár-, fürdőés laktanyaépítései Lloyd-palota (142. kép), a Rakpiac, majd a Cziráky-, Wenckheim-palota. Hild József 1830 körül Pest egyik legismertebb építésze volt. Leggazdagabb építési periódusa az 1830—1845 közötti időszak. Ekkor építette Pesten — többek között — a Károlyi — Trattner-házat, a Marczibányi-házat, az UUmann-házat (150. kép), a Tänzer házat, a Náko-házat, a Császár-fürdőt, a Valero-gyárat, a Harmincadhivatalt, a Tigris Szállót, az Üllői úti laktanyát. Hild stílusa tiszta klasszicista, amelyet egyes kutatók ,,magyar ízű" klasszicizmusnak neveznek, amelynek jellemzője, hogy a homlokzatokat vakolat borítja, ezért a profiljai összefogottabbak, csekély kiülésűek. Nagy felületek maradnak simán, és ez nyugodt hangulatot biztosít; nem zavarják ezt a sűrű, egyenletes ritmusú nyílások, s a hangsúlyos függőleges tagozatok sem. Míg Pollack elsősorban középülettervező volt, Hild Józsefnek a magánépítkezései voltak jelentősebbek. A klasszicista lakóház típusát ő dolgozta ki, s ezt követték mások, a pesti építészek hosszú sora. Ennek a következménye a klasszicista bérházak egyhangúsága, kaszárnyaszerűsége. Hild József a bérházak építésénél az antik építészet monumentális oszloprendjét ügyesen alkalmazta kis emeletmagasságok és szűk tengelytávolságok mellett a vakolatarchitektúrában. Bérházakat épített, ahol a takarékosságnak érvényesülnie kellett. Hild Jé)zsef munkásságában, különösen annak vége felé a nagy bérházépítkezések mellett jelentős helyet foglalnak el a főleg a budai hegyvidéken épített villák. Ezek a villák átmenetek a polgári lakóházak és a vidéki kastélyok között. Szabadon álló épületek, a homlokzatokat eszerint kellett kiképezni. A homlokzatok szélességét a vidéki kastélyoktól eltérően a telekhatárok korlátozták, s ezeknél a villáknál, szintén eltérően a vidéki kastélyoktól, hiányzott a kertészeti környezet és az előtér. A villaépítés terén Hild József úttörő volt. (230. kép.) Igen jelentősek voltak az 1840-es években Hild szállodaépítkezései (a Tigris, a Hét Választó, az Angol királynő Szálló). (161, 226. kép.) A szállodák, mint újtípusú városi épületek, más feladatot jelentettek az építész számára, mint a bérház- és palotaépítések. Külön csoportot jelentenek Hild munkásságában a különleges célokat szolgáló épületek. Ezek közül a legjelentősebb az 1840-ben épített Valero-gyár (ma Honvédelmi Minisztérium) épülete, amelynek homlokzatalakítása Hild összes épületei közül a legnagyobb méretű és a legművészibb. A Császár-fürdőt 1841-ben építette, s ennél művészi szempontból kiemelkedő jelentőségű a gyógyudvar, amelyet árkádfolyosó övez. (171. kép.) Különleges rendeltetésű épületei sorába tartozik az Üllői úti laktanya épülete is. Ez a laktanya-épület volt Hild legnagyobb méretű építkezése: háromemeletes, három frontra néző épület. A templomépítészet terén Hild Józsefnek 224. A volt Almássy-palota Pesten csak csekély szerepe volt. Legnagyobb