Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

szabású vállalkozása a lipótvárosi plébániatemplom építése, 1839—1845 között, de ez a templom Temploma későbbi Bazilika méreteihez képest igen szerény volt. Hild József számára, de a többi budai e

P

lteszete és pesti építész számára sem adódtak a két városban jelentős templomépítési feladatok. Éppen ezért érthető, hogy Hild nagy templomépítői tevékenységére vidéki városokban került sor. Á ceglédi és a lovasberényi templomokon kívül, nemcsak Hild munkásságában, hanem a magyar klasszicizmus történetében is kiemelkedő az 1830 — 37 között épült egri bazilika és az 1839 — 1845 között épített esztergomi bazilika. Buda és Pest művészettörténetében is igen jelentős ez a két utóbbi építkezés. Míg a XVIIL században a nagy egyházi építkezésekhez külföldről hozattak híres mestereket, a XIX. század első felében már pesti mester látta el ezeket a feladatokat; s megoldásukban semmivel sem maradtak el a korabeli európai klasszicista templomépítészet eredményeitől. Hild József Pestnek, a nagyvárosnak volt az építésze. A XIX. század első felében kialakított A iiiidldasszicista városkép létrejöttében neki volt a legnagyobb szerepe, építkezéseinek tömegével építkezések és ugyanakkor művészi megoldásával. Hild 1813-tól 1847-ig Pesten 565 házat épített. Ez a nagy Hmmt szám azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben művészi szempontból értékes épületekkel állunk szemben. Ugyanis Hild Jó-zsef építkezéseinek 83 százaléka az 1838—1847 közötti időszakra esik, amikor az árvíz által romba döntött város gyors felépítése volt a feladat; az ebben az időszakban felépült Hild-házaknak 74 százaléka földszintes volt, tehát már önmagában véve is szerényebb épület, és többségük a külvárosokban épült fel. Hild József pesti munkássága számszerűen jelentős mértékben meghaladja Pollack Mihály pesti munkásságát, különösen 1830-tól kezdve. Míg 1809—1829 között Pollack Mihály 101