Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

városháza (s talán a Jászkun-székház) épületére is, de az első igazi nagy feladatot Pesten kapta a Redoute (Vigadó) tervezésével, építésével. A Vigadó építését már a század elején, a Német Színház építésével együtt elhatározták, de a felépítés pénzhiány miatt elmaradt. Terveit ugyan már 1813-ban elkészítette a színházat is tervező Aman, és azt az uralkodó jóvá is hagyta. Aman tervét 1816-ban Pollaekkal átdolgoztatták, azonban az építkezés megkezdése — elsősorban Aman akadékoskodásai miatt — még hosszú ideig elhúzódott. A Vigadó 1829—1832 között — főképp pesti mesteremberek közreműködésével — felépült. Mind külső megjelenése, mind belső térkiképzése, berendezése és díszítése révén nemcsak Pollack munkásságában jelentett csúcspontot, hanem a pesti klasszicista építészetben is, mégpedig oly módon, hogy a kor európai építészetében is méltó hely illeti meg.

8 (225 — 226. kép.) Pollack még a Vigadó építése közben újabb nagyszabású feladatot kapott a nádortól, aki tudására és képességére, valamint az eddigi teljesítményeire való tekintettel a legteljesebb bizalommal" volt iránta: rábízta az országgyűlés által elhatározott tisztképző főiskola, a Ludoviceum felépítését. Az építkezés 1830-ban kezdődött, és lényegében 1832 végére már be is fejeződött. (227. kép.) .4 Vigadó i's a Ludoeieeum 222. Hild József, 1845. Kőnyomat Eybl rajza után A harmincas években Pollack egyéb, jelentéktelen munkái mellett elsősorban középületNemzeti Múzeum tervezéssel foglalkozott, s ezek között a legnagyobb szabású és legjelentősebb a Vigadó építése után a Nemzeti Múzeum tervezése és építése. Múzeumépületek Európában szintén ebben az időben készültek: 1821 — 1847 között a British Museum, 1824—1830 között a berlini Altes Museum, és 1816—1830 között a müncheni Glyptothek. Magyarországon 1807-ben Hild János készített Pesten tervet a mai Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán felépítendő múzeumra, és 1810-ben Pollack Mihállyal is készíttettek egy tervet, de a múzeum felépítése pénzhiány miatt nem valósult meg. Az építés ügye 1836-ban került ismét napirendre, és a nádor az országgyűlés megbízásából Pollack Mihályt kérte fel az előmunkálatokra. Pollack több tervet készített —- s bár a szakértőnek felkért Pietro Nobile udvari építész akadékoskodott kissé — a nádor utasítására 1837 nyarán megindult az építkezés: az épület alaprajzáról ekkor már nem volt vita, csak a homlokzati kiképzésről. Végül is Pollack terveit sikerült elfogadtatni. Az építkezés 1848-ban fejeződött be. (228. kép.) A Nemzeti Múzeum épülete Pollack Mihály legnagyobb alkotása, amelynél különösen az épület középső részén a művészi és az egész épületen a gyakorlati célok megoldása tökéletesen sikerült. A Nemzeti Múzeum azonban nemcsak Pollack Mihály építészeti munkásságának a fő műve, hanem a magyar klasszicista építészetnek is a legjelentősebb alkotása, szinte egy fél évszázad építészeti tevékenységének a tökéletes összefoglalása. Elkészülése idején már új stílusproblémák foglalkoztatták főképp a fiatal építészeket; a klasszicista építészetet egyre több bírálattal illették. A Nemzeti Múzeum épülete azonban nem került a régi és az új stílus hívei között fellángoló viták homlokterébe. Nemcsak az esetleg nemzeti kegyeletből táplálkozó hazai elismerés illette ezt az épületet, hanem elfogulatlan szemlélői is elismerték Pollack művének az értékét. Amikor a XIX. század második felében megkérdezték Theofil Hansent, a bécsi parlament építőjét, hogyan lehetne az akkor már szűknek bizonyult épületen változtatni, azt felelte, csak egyet lehet tenni: márvánnyal burkolni, hogy el ne pusztuljon.

,J Pollack nagy kortársa, illetőleg utódja, Hild József

10 építészi munkássága 1813-ban, 24 éves Hild József korában kezdődött, és 40 éves koráig csaknem 50, nem is akármilyen pesti épület fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy a nagy házépítési konjunktúra idején, az 1810-es évek első felében (öt év alatt ekkor 425 ház épült) még alig épített. Kis külvárosi házak építésével kezdte működését, de 1822—1830 között már jelentősebi) megbízásokat kapott, főképp a Lipótvárosban. Ekkor készült a Diana-fürdő (229. kép), a Libasinszky —Koburg-palota, 1827-ben a