Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

a reform zászlaját tűzzük ki, minden fiatal írónak velünk kell tartania". A nagybeteg Kisfaludy Károly mondta ezt 1830-ban Szalay Lászlónak, a fiatal írónemzedék képviselőjének. Kisfaludy a zászlót már nem tudta vinni, 1830. november 21-én meghalt. Az Aurora szerkesztője Bajza lett, az újságot pedig, amelyet Kisfaludynak kellett volna szerkesztenie, Jelenkor címmel Helmeczy indította meg. Az Aurora-kör tagjai bekerültek a Kisfaludy halála előtt négy nappal megalakult Magyar Tudós Társaságba is (az 1840-es évektől kezdve nevezték Tudományos Akadémiának), amely első nagygyűlését 1831. február 14—16-án tartotta Pesten, a megyeháza közgyűlési termében. Ettől kezdve a Társaság (Akadémia) Pesten működött, bérelt helyiségekben a Trattner—Károlyi-házban (ma Petőfi Sándor utca 3). A Társaság titkárává — az Aurora-kör tagjainak ellenállása dacára — Döbrentei Gábort választották meg. Döbrentei titkársága a következő években az aurorások részéről igen sok támadást váltott ki. Amint évek folyamán a Társaság tagjainak a sorában növekedett a „nem a régiben tespedésre, hanem haladásra hajló" fiatalok száma, és amikor Széchenyi István is felismerte, hogy ,,a társaság idves amalgamasitiojának" Döbrentei az akadálya, sikerült lemondásra bírni és helyébe (1835-ben) titkárnak Toldy Ferencet megválasztani. A Magyar Tudós Társaság irányítása ezzel véglegesen az aurorások kezébe került, akik — főképp a nagy tekintéllyel rendelkező Vörösmarty révén — elgondolásaikat a Társaság munkájának megindulásától kezdve az alapszabályok által megszabott keretek között igyekeztek megvalósítan i. A Magyar Tudós Társaság, az Akadémia a megalakulása utáni években Vörösmarty, Bajza ós Toldy, a magyar irodalom új pesti triászának a működése révén híven szolgálta annak a gondolatnak a megvalósítását, amely szerint „Mindenek előtt kötelessége e Társaságnak a honni nyelvet művelni és gyarapítani". Az Akadémiát szellemi irányítóinak a tevékenysége miatt nemcsak a bécsi rendőrség, hanem maga az alapító, Széchenyi István is^,,revolutionarius club"nak nevezte a harmincas évek végén. Bár a negyvenes években a nyelvi, irodalmi tevékenység mellett működését a tudományos jelleg megerősödése is jellemezte, és pártatlan igyekezett maradni, lényegében ugyanazt a célt szolgálta, mint amelyet indulásakor kitűztek. Az Akadémia a nyelvművelésnek és a magyar tudományos életnek tereintett Pesten központot. Az Aurora-kör tagjai a harmincas években az Akadémia mellett szépirodalmi társaságot is létrehoztak, amelynek jelentős szerepe lett a magyar irodalom fejlesztésében, és az alapítóknak (Bajza József, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Bártfay László, Stettner György, Helmeczy Mihály) az irodalmi élet irányításában. Kisfaludy halála után barátai 1831-ben „Kisfaludy Károly emlékére és munkái kiadására ügyelő társaságot" alapítottak, országos gyűjtést indítottak. 1836 végéig mintegy 15 000 forint gyűlt össze, s közben elkezdték Kisfaludy munkáinak a kiadását és elkészíttették Ferenczy Istvánnal Kisfaludy szobrát. Ugyanebben az évben (a párizsi Académie des Jeux Floreaux mintájára) megalapították a Kisfaludy Társaságot, előbb azzal a céllal, hogy a begyűlt pénz évenkénti kamataiból jutalmakat adnak, a fiatal írókat a széptudományok és a költészeti pálya „gondosabb megfutására" ösztönzik és így az irodalmat új, jeles művekkel gazdagítják. A Kisfaludy Társaság 1841-ig valójában csak jutalmazó társaság volt, ekkor azonban „Magyar Szépirodalmi Intézetté" alakult át, majd 1844-ben (királyi engedéllyel) nyilvános jogú intézetté. Az Akadémia (majd a Kisfaludy Társaság) mellett az Aurora-kör a harmincas évek első felében még két jelentős fórummal rendelkezett: a Kritikai Lapokkal és az Aurora zsebkönyvvel. A Kritikai Lapoknak a magyar irodalom fejlesztésében és a magyar irodalmi élet élénkítésében egy20fi. Bajza József. Barabás Miklós rajza után Mahlknecht acélmetszete A Magyar Tudós Társaság megalakulása A Magyar Tudós Társaság és az auroréisok A Kisfaludy Társaság A Kritikai Lapok 32* 499