Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Zaviréiszhönyvtár A szerb Maiim könyvtára Szerzetesi könyvtárak A budai és pesti közkönyvtárak jelentősége Magánkönyvtárak Budán és Festeti Olvasó-kabinetek és kötcsönkönyvt ét rak könyvek rendezése és katalogizálása után 1844-ben a könyvtár megnyitására. Vörösmarty Mihálynak a Gondolatok a könyvtárban című verse ehhez az eseményhez kapcsolódik.

19 A XIX. század első felében a három nagy közkönyvtár mellett kisebb közkönyvtárak is keletkeztek. Zavirász György makedóniai származású szabadszállási görög kereskedő, a magyarországi görögség szellemi vezetője, az újgörög irodalomtörténetírás megalapítója, 1804-ben készített végrendelete szerint a csaknem 1300 kötetből álló könyvtárát a pesti görögök községének adományozta, azzal a kikötéssel, hogy az nyilvános könyvtár legyen, a tudományos előrehaladást és a szellemi képzést szolgálja. A Zavirász-könyvtárat Bibliotheca Graeco Vlachicae Pestiensis Communitatis néven 1824-ben nyitották meg a nyilvánosság számára.

20 Miként a görög könyvtár létesítésére a Széchényi Könyvtár lehetett a példa, úgy a szerbeket a Magyar Tudós Társaság könyvtára ösztönözhette könyvtáralapításra Pesten. Az 1826-ban alapított Matica Szrpszka nevű egyesület szerb könyvtárat is létesített. Ez a könyvtár akkor lett jelentős, amikor — mint Teleki József a Tudó-s Társaság könyvtárát — Tököli Száva a harmincas évek végén a Matica Szrpszka könyvtárát 4000 kötettel gyarapította.

21 Voltak nagyobb könyvtárai a római katolikus egyháznak, főképp a szerzetesrendeknek, de ezek nem a tudományos kutatást, az ismeretterjesztést szolgálták, hanem szinte kizárólag a rendtagok igényeinek a kielégítését. E könyvtárak közül a legjelentősebb a budai ferenceseknek ma is meglevő nagy könyvtára, amely a húszas évek elején mintegy 7000 kötetből állott. Nagy könyvtára volt Pesten a piaristáknak is: 8000 kötet. A többi szerzetesrendnek (Pesten a marianus ferenceseknek és a szervitáknak, Budán a kapucinusoknak) csak kisebb könyvtárai voltak, a II. József korában feloszlatott szerzetesrendek könyvtárai pedig az Egyetemi Könyvtárat gyarapították és gazdagították. A budai és pesti kisebb-nagyobb közkönyvtárak elsősorban tudományos könyvtárak voltak. Jelentőségük a tudományosság fejlesztése terén épp olyan fontos, mint a városnak, a magyar tudományos élet központjának az erősítése terén. A Széchényi Országos Könyvtár célja — a magyar vonatkozású könyvek gyűjtése — nemzeti szempontból volt jelentős. A polgári irányú törekvéseknek csak közvetve tudott eleget tenni, hiszen az európai haladó irányzatok műveinek, a polgári tudományos és természettudományi irodalomnak a gyűjtése nem tartozott feladatkörébe. Ugyanígy volt ez a Tudós Társaság könyvtáránál is, [éppen a Társaság nemzeti-nyelvi programja miatt. Ilyen szempontból a Zavirász-könyvtár — kicsinységében is — jelentős volt: a görög nemzeti és a polgári igények kielégítését szolgálta. A könyvtáraknak a polgári tudományosság terén betöltendő szerepével a kortársak is tisztában voltak. Ezért javasolta Horvát István már 1820-ban, hogy a Széchényi Országos Könyvtárból a nem magyar vonatkozású műveket ki kell válogatni, és ezekből egy országos könyvtárat létesíteni. Javaslatát nem fogadták el, ezt a gondolatot saját magánkönyvtárában kísérelte megvalósítani. A budai és pesti magánkönyvtáraknak, különösen a természettudományi vonatkozású könyvtáraknak ezért igen nagy jelentőségük volt, bár zártságuk miatt a könyvtárak társadalmi szerepe csak korlátozott mértékben tudott érvényesülni. A két városban a XIX. század első felében jó néhány nagyobb magánkönyvtár volt. Budán a Brunszvik-köny vtár (5 — 6000 kötet), gróf Majláth Károly könyvtára (3000 kötet), Ny it ray Mátyás helytartótanácsos könyvgyűjteménye, Sághy Ferencnek, az Egyetemi Nyomda gondnokának a könyvtára (2000 kötet), Orv József, az Országos Építészeti Igazgatóság adjunktusának a könyvtára, gróf Teleki Ferenc és Köffinger Pál orvos könyvtára. Jelentős volt József nádor magánkönyvtára is, annak ellenére, hogy a nádor könyvtárának jelentős részét a Széchényi Országos Könyvtárnak adományozta. Voltak jelentős magánkönyvtárak Pesten is.

22 Közülük a legnagyobbak és a legértékesebbek — a Teleki-könyvtár, a Jankovich-könyvtár, Horvát István könyvtára — egymás után közgyűjteményekbe, a Tudós Társaság Könyvtárába és a Széchényi Országos Könyvtárba kerültek. Ezeken kívül tekintélyes könyvtára volt az egyetemi tanárok közül Schedius Lajosnak, Orgler Józsefnek (3000 kötet), Tumpacher Józsefnek, Bene Ferencnek és Schuster Jánosnak. Az egyetemi tanárok magánkönyvtárai mellett Kultsár Istvánnak, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztőjének volt nevezetes, 4000 kötetből álló „könyvgyűjteménye"; a kortársak Horvát István 10 000 kötetes könyvtárához hasonlították. A hasonlítás azonban nemcsak és nem elsősorban a könyvtár nagysága, hanem létrehozóinak irodalmi és társadalmi szerepe miatt volt jelentős és helyénvaló. Kultsár könyvtára azonban már 1827-ben elkerült Pestről: szülővárosának, Komáromnak ajándékozta. Ennek az ajándékozásnak szimbolikus jelentőséget is lehetne tulajdonítani. A német Pestről került magyar könyvtár abba a városba, ahonnan a XVIII. század végén egy-kétszáz magyar könyvet hoztak Pestre, s ebből létesítette 1793-ban Mossotzi Institoris Gábor az első pesti magyar olvasó-kabinetet.

2;i A magyar olvasó-kabinet mellett volt Pesten német olvasó-kabinet is, amelyet az országban az elsők között 1787-ben létesített Gleixner János. Az olvasó-kabinetek nem kifejezetten kölcsönkönvvtárak voltak. Könvveket nemcsak kölcsönöztek, hanem árusítottak is, ezért találó