Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
HAMVA m »»î ifi o *"va :IJKK:I 193. Széchényi Ferenc. Ehrenreich rézmetszete Kiemelkedő jelentőségű volt, hogy 1832ben az országgyűlés határozatából megvásárolták 125 000 ezüstíbrintért Jankovich Miklós könyvtárát, kéziratait, okleveleit és régiségeit (a Jankovich-könyvtár könyveinek és kéziratainak a száma megközelítette a harmincezret), majd 1846-ban Horvát István több mint harmincezer kötetből, kéziratból és oklevélből álló gyűjteményét. A Széchényi Országos Könyvtár törzsanyaga a nagy Széchényi-, Jankovich- és Horvát-könyvtárakból állott össze, de ez az anyag a század első felében egyrészt értékes vásárlásokkal egészült ki. másrészt folyamatosan jelentős adományokkal gyarapodott és gazdagodott. A Széchényi Országos Könyvtár, amely alapításakor mintegy húszezer kötetből, nyomtatványból és kéziratból állott, a negyvenes évek végén már több, mint százezer kötettel rendelkezett. Az anyagnak azonban csak egy része fért el a volt pálos kolostorban. Nagy részét 1817-ben a Nemzeti Múzeum mai telkén levő épületek egyikében helyezték el ideiglenesen, majd az 1838. évi árvíz után a Ludovika Akadémia épületében, a régi egyetemi épületben (a pálos templom mellett), a Jankovich-könyvtár kéziratait pedig a megyei levéltárban. A Nemzeti Múzeum új épületébe 1846 nyarán költözött be a Széchényi Országos Könyvtár, amely nem egészen fél évszázad alatt nemcsak a város, hanem az ország legnagyobb könyvtárává fejlődött. Könyvállománya nemzeti büszkeség tárgya volt; a látogatók (köztük fejedelmi vendégek) hosszú sora bizonyítja ezt. Olvasótermét — egy 1822-ből való adat szerint - - az olvasé>k zsúfolásig megtöltötték. Évtizedeken át (1814—1846) szinte egyetlen könyvtárosa, Horvát István saját történetírói munkásságával is szolgálta azt a célt, amely a könyvtáré is volt: a nemzeti tudományosság fejlesztését. 18 Keletkezési idejét és könyvállományát tekintve a XIX. század első felében a harmadik nagy könyvtár Pesten a Magyar Tudós Társaság könyvtára volt. A könyvtár alapját Teleki József vetette meg, aki a Tudós Társaság alapítása után néhány hónappal, 1826. március 17-én a Társaság számára felajánlotta a mintegy 30 000 kötetes könyvtárát. A könyvtár a Tudós Társaság működésének megkezdése, 1831 után újabb adományokkal, hagyatékokkal, csere- és kötelespéldányokkal, valamint vásárlás révén beszerzett könyvekkel és folyóiratokkal jelentékeny mértékben gyarapodott. A külön egységként kezelt Teleki-könyvtáron kívül a Tudós Társaság könyvtárának könyvállománya 1844-ben már több, mint 17 000 kötet volt. 1848-ig pedig a könyvtár két részének együttes állománya megközelítette az 50 000 kötetet. A gyarapodás legnagyobb részét a hagyatékok, ajándékok tették ki, és a könyvtár a Tudós Társaság első kiadványainak megjelenése után számos európai társasággal teremtett cserekapcsolatot. Ezek közül a jelentősebbek a következők voltak: a londoni és az edinburgh-i Royal Society, a müncheni Bajor Akadémia, a párizsi Francia Akadémia, a Porosz Királyi Akadémia, a stockholmi, a szentpétervári, a lisszaboni Akadémia, a római Archeológiai Akadémia, a prágai Tudományok Királyi Cseh Társasága, a genfi és a bécsi Természettudományi Társaság. Cserekapcsolatban volt a washingtoni National Institution foi- the Promotion of Science-szel, a philadelphiai American Philosophical Society-vei és a calcuttai Royal Society-vel is. Az adományok és a cserekapcsolatok révén történő gyarapodás mellett azonban a vásárlás és a kötelespéldányok révén történő gyarapodás igen kis mértékű volt. A Tudós Társaság könyvtára elsősorban saját tagjainak állott rendelkezésére. Használatát azonban nagyon megnehezítette, hogy hosszú ideig nem volt megfelelő helyiség a könyvtár elhelyezésére. Az egyre gyarapodó könyvtárat 1837-ig a Duna-parton levő Deron-házban bérelt szobákban zsúfolták össze, 1837-ben pedig a mai Petőfi Sándor utcában levő Károlyi— Trattnérházban bérelt helyiségekbe költöztették át. Ekkor kerülhetett csak sor az addig a mai Martinelli téren állott palotából a Teleki-könyvtár nagyobb részének (20 000 kötetnek) az átvételére, s a A Magyar Tudós Társaság könyviára 31 Budapest története III. 481