Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

PISTI HÍRLAP 1H4Í. ILM) PEMEV. LANDLKKH LAJOS. Pesten. Ami a gazdasági és a művelődési élet területein ekkorra már befejeződött, a központtáválás — az zajlott le a negyvennyolcat megelőző egy-két évtized alatt a politikai életben is. A politikai központ valódi megteremtésének és megerősítésének az érdeme kétségtelenül Kossuthé, illetőleg a Pesti Hírlapé. Nem volt a negyvenes években olyan politikaL törekvés az országban, amely ne Pestről indult volna el, amit ne itt vitattak, ne innen szerveztek volna meg, és nemcsak a liberálisok szervezkedtek itt, hanem a konzervatívok, a kormányzat hívei is.

50 A Pesti Hírlap korbácsolta fel az indulatokat, okozott végleges szakadást Széchenyi és Kossuth között; de tulajdonképpen az adott lehetőséget arra is, hogy a reformmozgalomnak szélesebb háttere legyen, és hogy a polgári átalakulás, a nemzeti függetlenség kérdéseit következetesen hirdetni lehessen. Á Pesti Hírlap a békés reformok helyett a társadalmi forradalom és a Béccsel való szakítás felé egyengette az utat, a reformmozgalom soraiba olyan társadalmi rétegeket is bevonva, amelyeknek korábban sem hangjuk, sem jelentősebb szerepük nem volt. Széchenyi István igen hamar észrevette ennek az irányzatnak a „veszedelmét", és azt, hogy a reformmozgalom irányítása kicséiszik a kezéből. A Pesti Hírlap megindulása után alig fél esztendővel jelent meg a Kelet népe című munkája. Ebben kifejezetten ,,a Pesti Hírlap szerkesztőjének egyedül modorját és tactikáját" állította „helytelennek, hibásnak, okelleninek", de valójában annak a félelmének adott hangot, hogy Kossuth a nemzetet „az anarchia mindent elsüllyesztő örvényébe, vagy mi hihetőbb, közvetlen az önkénynek hajótörő szirtjei felé" hajtja. A Kelet népe kiadását még Széchenyi hívei is kifogásolták; megjelenése után pedig a pesti ifjúság meleg szimpátiatüntetést rendezett Kossuth mellett. Széchenyi — középutat nyitva - - Kossuth elszigetelésére törekedett. Ez azonban nem sikerült neki, ő maga sodródott a középútról a bécsi udvar hívei felé. Kossuthnak azonban nemcsak Széchenyivel kellett megküzdenie, hanem egy igen tehetséges fiatal konzervatív politikussal, Dessewffy Auréllal is. Dessewffy akkor jött haza Magyarországra, amikor a Pesti Hírlapban Kossuth a liberális eszmék hirdetésére, az ellenzéki politika szervezésére kapott kitűnő eszközt nemcsak kihasználta, hanem olyan mesteri módon használta, mint előtte Magyarországon még soha senki. Akkor jött haza, amikor Kossuth és Széchenyi között a harc már mindenki számára nyilvánvakóan kiéleződött, és egy konzervatív politikus, egy arisztokrata ebben a helyzetben úgy találta meg a helyét, hogy Kossuthtal és Széchenyivel is szemben tudott állni; s szembeállásának teret, fórumot, orgánumot természetesen keresett és talált Pesten, az országnak akkor már nyilvánvaló politikai fővárosában. A városhoz ezeknek a politikusoknak tulajdonképpen nem sok közük volt (talán korábban csak Széchenyi Istvánnak), de a városnak igen nagy szerepe volt abban a politikai életben, amely Magyarországon ezekben az években zajlott. Az 1843. évi országgyűlésre a Pesti Hírlap által előkészített ellenzék vonult fel. Eredményt azonban nem tudott elérni, de ez az országgyűlés eredménytelen maradt a kormányzat számára is. A pozsonyi országgyűlés 1844 novemberében fejeződött be, s Kossuth ekkor már hónapok óta nem volt a Pesti Hírlap szerkesztője. Látszólag a lapkiadó Landerer Lajossal szakított anyagi okok miatt, valójában eltávolítása a bécsi udvar határozott szándéka szerint történt. A magyar hírlapirodalmat Kossuth teremtette meg, a Pesti Hírlap révén vált Kossuth az ellenzék vezérévé, s leváltásával a kormányzat e vezérségtől akarta megfosztani. Az ellenzék vezérségének a kérdése egyébként is tisztázatlan volt. Az ellenzék soraiban kü- Beák Ferenc lönböző irányzatok voltak, s nemcsak az irányzatok összeegyeztetésének a gondja lett volna a vezető feladata, hanem az is, hogy állandóan vagy legalábbis az év legnagyobb részében Pesten 188. A Pesti Hírlap címlapja, 1841 Dessewffy Aurél 30* 467