Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

ben már három-négy utca során is voltak házak. Ezt a részt Újvilágnak nevezték. A század folyamán fokozatosan felosztásra került a régi felsővásártér területe, majd a század vége felé beépült a volt városi vesztőhely környéke is.

12 Tabán Az ostrom idején elpusztult Tabán a felszabadítás utáni első években csaknem teljesen puszta maradt 1690 őszéig, amikor Magyarországra menekült óhitű és katolikus rác családok telepedtek itt le. A katolikus rácok közvetlenül a Duna mellett és a Vár alatt, a török uralom idején mecsetül szolgált (Musztafa pasa dzsámija) középkori eredetű templom körül telepedtek meg, az óhitűek pedig az Ördög-árok két partján, valamint a Gellérthegy és a Nap-hegy közötti síkságon. A Tabánnak az óhitű rácok által lakott része a XVII. század végén alig terjedt túl a régi tabáni Kereszt téren. A két települést a Görög utca választotta el egymástcJ.

13 A Tabánt sánc vagy fal vette körül, amely a budai várfaltól indult ki a mai Dózsa György tér tájékán, és a Nap-hegy és a Gellérthegy keleti, illetőleg északi oldalán végighaladva ért el a Dunához. A visszafoglalás után épült és még a XVIII. század közepén is ábrázolták a különféle, katonai célból készült térképeken. A tabáni utcák közül az első évtizedben csak néhánynak a neve ismeretes: az Országút (Landstrasse), amely a Gellérthegy alatt végigfutó, ma a Döbrentei utcában folytatódó útnak felel meg, a Kürchgasse (a mai Attila körút vonalának a Döbrentei tér és a Szarvas tér közötti szakasza), a Baad Gasse, a Vöstung Strasse, a Lange Gasse, a Stuhlweissenburger Thor Gasse, a Bergstrasse, az Obere Baad Gasse, a Haupt Platz, a Donau Gässl és az új csatornához vezető utca (auf den neuen Canal Gasse). A tabáni házaknak csupán egy része feküdt azonban az utcarendben; a többi meglehetős összevisszaságban, miként még 1740 körül is írták csaknem teljesen rendszertelenül. A rácok házai Budán is, mint az országban másutt, földbevájt viskók, kunyhók voltak, és a telkek feltűnően kicsinyek. Nem volt ritka a 10—20 öles telek, annál ritkább viszont a 200 ölnél nagyobb. Ezeknek a viskóknak a sátorszerű rengetegéből csupán néhány nagyobb épület emelkedett ki: a mai Rudas-fürdő és a Rác-fürdő, a császári sör főzőház (a Rudas-fürdő mellett), két őrház, a boszniai ferencesek háza, mellette a katolikus templom, körülötte a temetővel. Az óhitű rácoknak kezdetben csak fatemplomuk volt, 1697-ben építettek kőtemplomot. A görögkeletiek temetője a későbbi Kereszt tér helyén volt. A Szarvas tér és a Döbrentei tér között húzódott Görög utcában a templom felőli oldalon volt egymás mellett a katolikus plébániaház, a városi iskolaház és a tabáni katolikus bíróság épülete; az óhitű lakosok városháza pedig a rác templom mellett, ugyancsak a Görög utcában. A görögkeleti metropolita a Szarvas tér nyugati oldalán építtetett magának emeletes sarokházat. A Tabán legfontosabb útvonala a mai Döbrentei utca volt, egyrészt országút jellege, másrészt a Budát Pesttel összekötő hajóhíd közelsége miatt. Az itteni házak a városrész előkelőbb és gazdagabb lakosainak a birtokában voltak. A hetivásárokat a mai Döbrentei téren tartották, a fa- és terménypiac pedig a Fehér Sas téren volt. Ide vezetett a Budaörs felől jövő országút folytatásaképpen a Hosszú utca (ma Hadnagy utca). A Budaörs felől jövő, vagy arra irányuló - s a piactereket elkerülő — forgalom a Hosszú utcától a rác temető mögött kiágazó Kereszt utcán bonyolódott le, a Szarvas téren és az Apród utcán át a hajóhíd felé. (11. kép.) A főútvonalakon kívül számos utca alakult ki a század folyamán. A Gellérthegy oldalán (ahol az 1710—1720-as években kezdődött el a település) a Hosszú utcával párhuzamos útvonalak: a Horgony utca, Alsóhegy, Középhegy, Felsőhegy utca már a század első felében, az Ördög-árok és a Nap-hegy közötti területen az Arok utca (amelynek közepén húzódott az Ördög-árok), az Aranykéz utca, Aranykaesa utca, Holdvilág utca, Hulláin utca, Ív utca, a kelet—nyugati irányú utcák közül a Kör utca, Kőműves utca. Mindezeken kívül még igen sok kis utca, köz, zsákutca is volt. A Tabánt a század végén a következő utcák határolták: a Szent János tértől kiindulva a mai Gellérthegy utca, majd a Naphegy utca, a Czakó utca, Sánc utca és Orom utca. A tabáni település azonban a Gellérthegy alatt a mai Gellért tér környékéig folytatódott. A Gellért téren állott — a mai Gellért-fürdő elődje — az úgynevezett Blocksbad. Itt építették fel 1710-ben, a pestisjárvány idején a járvány kórházat, amely a század végéig fennállott — és mellette a veszteglőházat. Egy kápolna is állott itt. Krisztina- A Várhegy nyugati oldalán levő középkori település (Lógod) a török uralom alatt elpusztult, varos é

s a felszabadítás után itt új település nem keletkezett. A pusztulás olyan mértékű volt, hogy a hajdani településnek ekkor már a nyomát sem találhatták azok az egyházi és kamarai „felderítők", akik a régi jogokra hivatkozva, valamilyen települési (építészeti) bizonyíték alapján minden esetben megkísérelték az újonnan visszaszerzett területeken birtoklásuk jogosságának a bizonyítását. Ezt a helyzetet használta ki a budai várparancsnok, amikor a mai Vérmező területét magának lefoglalta és erre a területre — amelyet ezért kezdetben Parancsnokrétnek, később Tábornok-rétnek neveztek — a tulajdonjogát biztosította. Ehhez a területhez délről csatlakozott a budai térparancsnok rétje a mai krisztinavárosi templom környékén.