Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

nemzetiség, mind a korszerű reformnak tekintetében biztosabban s nyugodtabb kebellel nézhet a nemzet a jövő elébe"; nem számolván azzal, hogy az engedékenység a bécsi udvar részéről csupán politikai fogás, egy olyan ,,

juste milieu" megteremtése, amelynek révén lehetővé válik a reformmozgalom leszerelése. Ennek a ,,

juste milieu"-nek a keretébe illett a kormányzatnak az a szándéka is, hogy a sajtónak „szabadabb mozgást" enged.

49 A Pesti Ez a meggondolás tette lehetővé, hogy Landerer Lajos pesti nyomdász, a bécsi rendőrség Hírlapba bizalmasa — a bécsi kormány tudtával — Kossuth Lajost kérje fel az 1841. január 1-én megindított új politikai hírlap, a Pesti Hírlap szerkesztőjének (remélvén ezáltal Kossuth politikai működésének az ellenőrzését is). Ennek a meggondolásnak a következménye volt az is, hogy a Pesti Hírlappal egyidőben egy másik politikai hírlap is indulhatott Pesten, a Világ, Vajda Péter szerkesztésében. A reformmozgalom tehát, amely addig a megyei közgyűléseken és az országgyűléseken juthatott csak — csupán szónoklatokban — nyilvánossághoz, 1841. január 1-től kezdve két újsággal is rendelkezett, és mind a kettő Pestről, az országnak egyre határozottabban érvényesülő politikai fővárosából terjesztette szét az országba azokat az eszméket, törekvéseket, amelyek a polgári nemzetállam megteremtését szolgálták. jelenkor \ Pesti Hírlap és a Világ megjelenéséig tulajdonképpen politikai sajtó Magyarországon nem volt, sem magyar, sem német vagy latin nyelvű. Az országban megjelenő hírlapok nem politikai lapok voltak, hanem a cenzúra által igen erősen korlátozott éíjságok. Nem volt politikai jelentősége a negyvenes évek elejéig annak az iíjságnak, amely Széchenyi István kezdményezésére, az ő politikai szándékainak a támogatására indult meg 1832 elején, a Jelenkornak sem. A Jelenkorra és melléklapjára, a Társalkodóra Kisfaludy Károly kapott engedélyt 1830-ban, azzal a kikötéssel, hogy más politikai hírt nem közölhet, mint a bécsi lapok — az ottani cenzúra által jérváhagyva. Az engedélyt Kisfaludy halála után Helmeczy Mihályra ruházták át. Azonban a Jelenkor, ez a „Honi Nyelven készítendő Politikai újságlevél", amelyet a „két haza s külföld hírleveleiből" állítottak össze, s hetente kétszer, szerdán és szombaton jelent meg (1836-tól kezdve, Széchenyi tanácsára, ívrét formában — először Magyarországon), a külföldi lapokhoz képest igen elmaradott volt. Hazai híreket közölt, hazai politikai híreket alig; külföldieket inkább, a Moniteurből, a Morning Chronicle-ből, a Wiener Zeitungból. Jellemző módon az angol parlamenti beszédeket egész terjedelemben közölte, míg a magyar országgyűlésről csak kivonatosan tudósított. A lap fő forrása természetesen a bécsi sajtó volt, de a brüsszeliek is épp úgy másolták a párizsi újságokat, mint a magyarországi lapok a bécsieket. A sajtó A magyarországi, s így a budai és a pesti sajtó azonban nem számszerűen, hanem jelentőséheiyzete 1840 gében volt elmaradott 1840 körül. Budán és Pesten ekkor 2—2 hírlap jelent meg (1840 januárkörül ^0

] kezdve a Hazai és Külföldi Tudósítások Nemzeti Újság címmel, a Jelenkor, az Omer und Pesther Zeitung és 1839 óta a Pesther Tageblatt), de ugyanekkor Pécsben, Prágában, Pozsonyban, Velencében, Lembergben, Brassóban, Innsbruckban, Grácban, Klagenfurtban, Laibachban, Linzben, Salzburgban, Troppauban, Comóban, Cremonában, Milánóban, Mantovában, Paduában, Veronában, Zágrábban, Triesztben, Brünnben csak 1 — 1. A Monarchiában 36 hírlap jelent meg 1840-ben (16 német, 11 olasz, 5 magyar, 1 — 1 lengyel, cseh, illír és román nyelven), ugyanekkor csupán Párizsban 18 lap 90 000 példányban. A magyarországi és a pesti lapok példányszáma ebben az időben nem ismeretes. A pesti lapok példányszáma csak az évtized első felében emelkedett 10 000 fölé, és 1848-ban érte el a 15 000-et. Ezeket a példányszámokat azonban elsősorban nem a helybeli igények, hanem a vidéki előfizetők tették lehetővé. A Hírnök és a A Pesti Hírlapot megelőzően csupán a Pozsonyban megjelenő Hírnök tekinthető politikai Világ újságnak. Kormánypárti lap volt. A Hírnök két hónappal azután indult meg, hogy Kossuthot börtönbe zárták, elnémították a kéziratos újságírást, amely Kossuth szerkesztésében oly nagy hatású volt. A Hírnök azonban a Pesti Hírlap megjelenése után nem felelt meg feladatának, tudniillik annak, hogy a kormányzat érdekeit hatásosan tudja képviselni. Szükség volt Pesten a reformmozgalommal s annak vezetőjével és lapjával megfelelő politikai hírlapot szembeállítani. A Világot néhány hónappal a megindulása után kivették a liberális Vajda Péter kezéből, és az újkonzervatívok, a fontolva haladók lapjaivá tették, olyan fórummá, ahonnan a tehetséges konzervatív politikus, Dessewffy Aurél irányításával eredményesebben harcolhattak Kossuth irányzata, törekvései ellen. A Pesti A Világ mellett 1842-ben a Nemzeti Újságot, ezt az addig meglehetősen unalmas hírlapot is Hírlap hatása a Pesti Hírlappal állították szembe, különösen attól kezdve, hogy a szerkesztését Kovacsóczy Mihály vette át, és kezdett a lay) időszerű kérdésekkel is foglalkozni. A Nemzeti Újság — amely mögött főképp a katolikus egyház állott — politikai jelentősége jóval kisebb volt, mint a Világé. A politikai sajtó terjedésére, a politikai érdeklődés megoszlására jellemző, hogy 1842-ben a Pesti Hírlapnak 3670 előfizetője volt (a városban ezenfelül 442 példányban fogyott), a Világnak, a Jelenkornak 894, a Nemzeti Újságnak 450. A Pesti Hírlappal kapcsolatosan várostörténeti szempontból nem Kossuth Lajos — ekkor még kialakulatlan — politikai programja a fontos, hanem maga a jelenség: pártpolitikai hírlap