Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Lengyelharút tüntetések Pesten 185. Széchenyi István arcképe, celli Múzeum Olajfestmény. Kisség, valamint a polgári és plebejus származású értelmiség jó része nagy lelkesedéssel fogadta, azonban éppen azok, akiktől Széchenyi a reform megvalósítását várta, az arisztokraták elutasították. A Hitel körül támadt heves vita (elsősorban a Dessewffy József által írott A Hitel taglalatja című könyv) adott alkalmat Széchenyinek arra, hogy válaszként a Világ című könyvét megírja, megvilágosításául a Hitelnek, de új gondolatot is felvetve: ,,Sem magas állású, sem boldog mindaddig nem leend Magyarország, míg a népet nem emeljük a nemzet sorába." A Világ az 1830. évi júliusi francia forradalom kitörése után jelent meg, közvetlenül az előtt hogy az 1830 iiovember végén kezdődő lengyel szabadságharc, valamint a felvidéki parasztmozgalom következtében a politikai nyugtalanság Pesten is igen magas fokra hágott.

45 Annak a politikai nyugtalanságnak, amely az 1830. évi júliusi francia forradalom, a belgák függetlenségi harca, az 1830 november végén kitört lengyel szabadságharc, valamint az ugyanebben az időben kibontakozó olasz és német mozgalmak nyomán Magyarországon is egyre nagyobb méreteket öltött, 1831 első felében Pest lett a központja. Röpiratok terjedtek a városban, amelyek fegyveres felkelésre szólították fel a népet, illetőleg a gazdagok elleni forradalommal fenyegetőztek. Titkos jelentések szerint egy „Ultra Constitutioneller Bund" is alakult, s ez év tavaszán, mint országszerte, Pesten is állandóan napirenden voltak a lengyelek melletti tüntetések. A Fehér Hajó vendéglőben az egyetemi hallgatók, a jurátusok és a fiatal ügyvédek rendszeresen gyűléseztek. Április végén Perczel Mór — a katonaságtól akkortájt kilépett fiatal kadét — pedig a Pesten állomásozó tüzérezredből több katonával és polgári fiatalokkal azt tervezte, hogy kőműveslegénynek öltözve kiszöknek az országból és beállnak az oroszok ellen harcoló lengyel seregbe. Tervüket leleplezték, a résztvevőket katonai bíróság elé állították. Perczel Mórt Pest megye kiszabadította a helyőrségi börtönből, a megyei törvényszék szabadon engedte; a megyegyűlés pedig június 7. és 9. között a pesti lengyelbarát tüntetések leghangosabb színtere volt. A pesti lengyelbarát mozgalmaknak azonban a rokonszenvnyilvánításokon kívül politikai tartalmuk is volt. A titkosrendőrség levelezője jelentette, hogy „Mindenki reformokat akar. Minden évben akarnak országgyűlést, amelyben az adót minden évre megszavaznák, sajtószabadságot, a miniszterek felelősségét és ezer más dolgot."

46 A pesti politikai légkör feszültségét még inkább fokozta az a nyugtalanság, amelyet az 1831 Az 1831 tavaszán Galíciából Magyarországra is átjutott kolerajárvány rohamos terjedése váltott ki. pesti k°

leraAz elrendelt egészségügyi zárlat, a kereskedelem pangása, az élelmiszerszállítások akadályoztatása, a csak munkájukból élők kereseti lehetőségeinek a csökkenése, a drágaság emelkedése, majd július 14-én a járványnak a városban való megjelenése következtében ez a nyugtalanság július 17-én mozgalommá változott. A mozgalom közvetlen kiváltó okai a járvány miatt életbe léptetett rendkívüli intézkedések voltak, különösen a Duna vonalának teljes lezárása, amelynek során július 16-án felszedték a hajóhídnak a Pesthez közeleső részét. A korábban befejezett évvégi vizsgák után haza induló vidéki egyetemi hallgatók július 17-én reggel a megyeháza elé vonultak, s követelték az utazáshoz szükséges egészségügyi bizonyítvány kiadását, valamint a híd megnyitását. Majd nem bízva az ígéretekben, Palocsay Tivadar vezetésével megtámadták és visszavonulásra kényszerítettók a híd őrzésére kirendelt katonaságot, s elérték, hogy a híd felszedett deszkáit visszarakják — s akik a Dunántiilra igyekeztek, elhagyhatták a járványtól fenyegetett várost. A diákok távozása után sem állt azonban helyre a rend. Az itt maradt diákokhoz csatlakozott a mesterlegényeknek és a külvárosok szegény lakosságának a nagy tömege, s délután egy dunai hajóról szerzett vörös zászlóra felesküdve pusztító tüntetésre indult. Feldúlták a hajóhíd melletti vámházakat, betörték a városháza és Cziráky Antal országbíró házának az ablakait, s az